Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)
Érsekujvár vidéke Magyarország történetének első századaiban
1291-ben III. Endre király a csuthi monostornak nyárhidi birtokát Bors és Othroknak adományozza, akik a szepesi monostort helyreállították s a csuthi monostornak kárpótlásul Bodrog megyében Borcan villát adja. 2 4) Ekkor lépett közbe Ladomér érsek és 1295. márc. 27-én a király engedélyével Jánossal, a chuthi premontreiek prépostjával oly csereszerződésre lépett, mely szerint a prépost Nyárhidat, e nagy és terjedelmes birtokot, mely azonban majdnem lakatlanná lett, minden tartozékával, hasznával és jogaival egyetemben ugy, miként azt a monostor IV. Béla királytól kapta és birtokolta, felcserélte Ladomér érseknek s az érsekségnek Tolna és Sümeg vármegyei birtokaival.-' 5) Az erről szóló okiratot az érsek u. a. évi május 12-én újból kiállítja s itt olvassuk, hogy Nyárhídon a rablók pusztításai következtében alig 5 kis ház — inkább kunyhó — maradt meg. 2 8) 1297. szept. 3-án pedig Ladomér érsek Mocha fiával Ernyei (Erneey) ispánnal ujabb csereszerződést kötött. Surányi megmaradt birtokát felcserélte az ispánnak nyárhidi birtokával. 2 7) A fentiekből látható, hogy két Nyárhidról van szó. Az egyik a vidéknek legfontosabb községe és központja a hozzátartozó telepeknek és földeknek. Ez a kun telepitvény, amelyet a csuthi monostor kapott adományba. A másik Nyárhid csak birtok, possessio, amelyet az érsekség Suránnyal felcserélt és — miként az 1297. évi ok2 ) U. o. II. 302. 2 5) U. o. II. 368. 2f i) U. o. II. 370. 7) U. o. II. 411 12
