Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár a törökök birtokában

maguk a szpáhik is elmozdították, mert kettős hasznuk volt belőle. A törököknél ugyanis általános szabály volt, hogy a bégek és hűbéres vitézek egész falvakat kaptak személyenként vagy közösben. Ha az ilyen falvak lakatlanokká váltak, utánuk az adó kisebb volt és a szpáhi nem tartozott fegyverest állitani. Viszont a szomszéd községek lakosai a legelőt vagy szántókat haszonbérbe vették s ez a szpáhinak tiszta haszna volt.

4) Hogy milyen parancsokat küldtek a pasák a bírákhoz, elegendő a sopornyai biróhoz intézett és eléggé ismertté vált levelet bemutatnunk. «Mi Kücsük Mehemed pasa, az hatalmas, győzhetetlen török császárnak az Dunán innét levő hadainak főparancsolója, titkos tanácsa és Érsekújvárnak helytartója. Ezen cimeres levelemet látván, te hamis hitetlen disznó, sopornyai biró, hagyom parancsolat(ban) teneked, ha életedet és fejedet szereted, hogy se órát se napot ne várj, hanem mindjárt nagy hamarsággal az Sánta Györgyöt hozton hozva hozzám. Hamis ellető disznó, immár miért hogy ennyit vártok. No hozzátok hitetlen ebek. Meglátjátok, hogy sereget küldök rajtatok, mint az disznókat összekötöztetlek, az tömlöc fenekén elrotvasztatlak benneteket, ilyen tökéletlen, hamis szófogadatlanságtokért, ha ezen levelemre be nem hozzátok nagy hamarsággal. Datum Érsekújvár Anno 1664«.

5) A lakosságot a nyomorúságon kivül még bizonyos «égi jelenségek« is nyugtalanították és ezzel is a közrettegést csak növelték. 4) Salamon i. m. 240—241. 5) Matunák. Érsekújvár a török uralom alatt. 54. Némethy. 342. 203