Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár vidéke Magyarország történetének első századaiban

Trencséni Csák Máté bosszúját a főpapokon, elsősorban Tamás érseken töltötte ki. Jószágaikat egymásután elpusztította, kifosztotta, számos templomot, monostort kirabolt és felégetett. Az érseknek berzencei várát, miután máskép bevenni nem tudta, aláásta s ugy foglalta el. Jobbágyait elhurcolta vagy leölette. Tamás érsek 1312. márc. 8-án a székesfehérvári, márc. 10-én a győri, és márc. 12-én a veszprémi káptalanok előtt tiltakozott Csák Máté erőszakoskodásai és pusztításai ellen. A birtokok közi Berzence várán kivül Nyitraszerdahely, Bogdán, Gyarmat, Szódó, Kéménd, Farnad, Salló, Tild, Berzseny, Bajta, Leléd, Szalka, Vadkert, Szete, Bernecze, Sz.-György, Naszvad, Guta, Bajcs, Kürt, Gugh és Perbete szerepelnek.

1

7) Mikép rendelkezett Gyorokkal az érsek? nem tudjuk. A nyitrai káptalannak 1332. okt. 3-án kiadott leveléből látjuk, hogy a káptalan a király rendeletére Csanád esztergomi érseket Gyorok birtokába ellenmondás nélkül bevezette. Jelenvoltak Gyulafi László kir. ember, Miklós éneklő kanonok és a szomszédok, nevezetesen a szomszéd Leek villa népei, Mátyás Leek és Gyrug villák tisztje és a plébános.

1

8) Mátyás mindössze annyit jelentett be, hogy bár a király Gyorokot azelőtt Menul fiának Péternek, az ő urának ad1

7) U. ott II. 202. 1

S) A szöveg: «ac rectorem seu sacerdotem eiusdem ecclesie« tulajdonképen Gyorokra vonatkoznék. Minthogy azonban Gyorokon az okmányok templomot később sem említenek, Léken pedig 1559—1561-ben is templomot találunk, jogos a feltevés, hogy léki plébánosról van szó. 9