Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)
Érsekujvár vidéke Magyarország történetének első századaiban
ta, mégis a király nagylelkűségének hatalmában áll, hogy a birtoktól urát elmozdítsa s azt az érseknek és egyháznak adományozhassa. 1 9) Az érsekség ekkor nem egész Gyorokot kaphatta meg, mert Menulfia Péternek ugyanott részbirtoka maradt. Minthogy azonban Péter ispánnak léki és gyoroki birtokait az esztergomi érsek birtokai veszik körül és e körülmény az érsek népei és Péter ispán jobbágyai közt állandó zavargásoknak és háborúságoknak vált okozójává, a király, hogy e botrányoknak elejét vegye, beleegyezett abba, hogy Péter ispán gyoroki és léki birtokát az esztergomi érseknek szerdahelyi (Pozsonymegye) birtokával felcserélje. A csereátadás meg is történt. Ámde Péter ispán a király által rábízott feladatnak, hogy Újvár (Holies) és Berencs határvárakat, amelyeket Cseh István erőszakkal elfoglalt s amelyeknek alsó erődítményei lerontattak, hozza rendbe a négy országos tartomány gyűjtéséből — eleget nem tett, sőt pénzvágy által vezéreltetve sem a gyűjtött pénzzel el nem számolt, sem az erődítményeket rendbe nem hozta. Ezzel hűtlenséget követett el és a király kegyét elvesztette. A király őt e kettős bűntényéért mieden javadalmától, igy Szerdahelytől is megfosztotta és 1335. máj. 14-én kelt adománylevelében a két vár rendbehozatala végett Szerdahelyt az érseknek és érsekségnek adományozza 200 bécsi márkáért, mely összeg a nevezett várak rendbehozatalára fordítandó. 2 0) Az érsek ezen összeget István kir. főlovászmester, Újvár várnagya kezeihez 1338. márc. 29-én le is fizette. 2 1) ") Mon. Eccl. Stríg. III. 215. 2 0) Monurn. Eccl. Strig. III. 260. 2 1) U. o. III. 306. 10
