Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár török kézre kerül

kat ágyútűzzel fogadta. Erre a törökök a külvárosokat felgyújtották

8) és másnapra «Újvár mint egy fehér drágagyöngy egyedül állott a téren«. A vár ostroma már 18-án elkezdődött és aug. 23-áig szakadatlanul lőtték a várost. A Forgách, Zserotin és Frigyes bástyák épitése teljesen befejezve még nem volt. Ezt a törökök észrevették és támadásaikat főkép ezek ellen irányították. Hogy a törököket sehonnan meglepetés ne érhesse, a nagyvezér seregének egy részét csapatokra osztva időnként portyázásra széjjelküldte. A törökök a vár legerősebb bástyájának a Jászi bástyát tartották. E. Cs. azt irja róla, hogy külön várhoz hasonlított s az árkok körül az öt—hatszoros vastag gerendákból készült rácsozat sürü erdő gyanánt álló többszörös sorompót képezett. E sorompókat a törökök ágyulövéseikkel darabokra szaggatták, mire az őrség egy része a Jászl bástyába vonult, másik része pedig «csónakba ülvén az árkon keresztül a várba vonult.« A Jászi bástyát ilyen néven nem ismerjük, de a leirás után itélve, csak a malmot érthetjük alatta, amelyet annak idején még Pázmány érsekprimás megerősitett. Ezt a malmot a törökök aug. 25-e körül foglalták el.

7) A törökök ezalatt a várárok vizét leeresztették s az árkot a vár nyugati oldalán szekerekkel, fa6) Mint említettük, a (külvárosokat az őrség már 15-én gyújtotta fel, a török tehát ezt a munkát csak befejezte. 7) Hogy tényleg a malom erődítményeiről van szó, mutatja egy aug. 25-éről szóló bécsi jelentés. Eszerint a törökök az érseki malom mellett, ahol 1000 (!) dragonyos és ugyanannyi gyalogos volt, két ostromot vesztettek és elfoglalása 1200 emberükbe került. Apponyi. Hungarica II, 877. 183