Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár török kézre kerül

tuskókkal és földdel betömték. Majd a várárkokban a várfalhoz közlekedő földalatti utat — aknautat — építettek s azt ágyutalpdeszkákkal, tölgy és fenyőgerendákkal födték be, hogy a vár védői kárt ne okozhassanak bennük. Azt hitték, hogy ily módon észrevétlenül a vár falaihoz eljuthatnak s azokat átlyukasztva, aknákkal levegőbe röpíthetik. Váradot is igy vették be. A vár összes alapjai azonban — a vizenyős talaj miatt — apró kis bolthajtásokon nyugodtak. Mikor tehát az aknakészitők a vár falát kilyukasztva, abba belementek, az őrség a vár alapjaiban levő utakon rájuk talált és leöldöste őket. Ugyanakkor Bercsényi huszárjaival a bécsi kapun kitört és nagy pusztítást vitt végbe az ostromlók között. Vagy 500 török hullott el a huszárok kardcsapásai alatt. Az aknautakat természetesen széjjelrombolták. Időközben a törökök ujabb segítséget kaptak, mégpedig 10.000 tatárt, 6000 oláhot és 4000 főnyi moldvai sereget. E. Cs. persze keleti túlzással a segédcsapatok számát is óriásinak tünteti fel: 40,000 tatárt, 20.000 moldvait, 20.000 oláhot s Apaff y Mihály erdélyi fejedelem

8) 30.000 katonáját emliti fel. E segédcsapatokat a nagyvezér arra használta fel, hogy portyázásaikkal a szomszéd vármegyék népeit megrémítsék. Aug. hó utolsó napjaiban átkelve a Vágón Nyitra vármegyét és Pozsony vármegyének nagy részét feldúlták és egészen a morva szélekig hatoltak. A csapatok szeptember első napjaiban (E. Cs. aug. 26.) érkeztek vissza sok zsákmánnyal és rabláncra fűzött foglyokkal. ®) Apaffy csak Érsekújvár elfoglalása után érkezett. 184