Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

1638-1663

egy hajdúja s egy katonája sincs, mind elállottak szolgálni.« Ha igaz, hogy ő is, a többi is, fizeté­süket meg nem kapták, már ezért sem érdemelné meg vasra veretesét, mert sok ideig jámbor szol­gája volt. 8 6) Pálffy tehát megmaradt állásában és többet is tartózkodott Újvárban, mert Eszterházy jelenté­sei megszakadnak. A török portyázások pedig egyre tartottak. 1644. március 23-án vagy ezer török lovas Pogrányt és vidékét pusztította el és sok rabot, marhát, juhot cipeltek maguk­kal. 8 7) Pozsgay Miklós garamszentbenedeki pre­fektus április 1-én irja Lippay György érseknek, hogy az esztergomi káptalan által a hadsereg ré­szére felajánlott 4000 mérő gabonát a török por­tyázások miatt sem Újvárba szállítani, sem meg­őröltetni nem képes. 8 8) Eközben I. Rákóczy György hadaival megindult Erdélyből. A király július 29-én felhívja Pálffyt, hogy az erdélyi fejedelem támadásainak megtor­lására minél előbb lehető legtöbb lovast és gya­logost indítson útnak. Júl. 31-én pedig meghagyja neki, hogy a könnyű lovasság létszámának növe­lése végett aug. 10-én Nagyszombatban okvetlenül jelenjen meg meg s a lehető legtöbb lovast ké­szenlétben tartsa; ezeket az értekezlet után a szükséglethez képest azonnal rendeltetési helyük­re fogják küldeni. 8 9) 8 6) Jedlicska: 381. 8 7) Némethy: Emléklapok Esztergom múltjából, 306. 8; <) Kollányi: Esztergomi Kanonokok 1100—1900. 249. 8 9) Jedlicska: 387. 150

Next

/
Oldalképek
Tartalom