Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

1638-1663

Érsekújvár őrségét azonban nagyobb mértékben apasztani nem lehetett a törökök kirándulásai miatt. így azután a szécsényi, gyarmati, palánki és lévai őrséggel együtt Érsekújvárban és vidé­kén ügyeltek a törökök mozdulataira. így történt, hogy mikor a törökök december első napjaiban egész Zsámbokrétig haladtak, amelyet el is pusz­títottak, visszajövet az újváriak, verebélyiek és lévaiak Nagyvezekény és Taszár között meglep­ték őket és véres csatában megverték. Î64 törö­köt fogtak el, akiket Újvárba, Verebélyre, Lévára és Garamszentbenedekbe szállítottak. Botlik Imre nemcsényi nemes kettőt vitt haza magával. 9 0) Pálffy István a következő évi április 22-én állá­sáról lemondott s utódjává a király ghymesi gróf Forgách Ádámot nevezte ki, akivel már eddig is több ízben találkoztunk. Pálffy lemondása után Eszterházy Pál vicege­nerális sem soká maradt meg állásában. 1646. vagy a következő évben halhatott meg, mert az 1647. évi országgyűlés alatt Eszterházy Rebeka, mint szegény azaz elhalt Eszterházy Pál leánya van említve. 9 1) A végvárak helyzete e korban volt a legsiral­masabb. Az 1646. január havában Nagyszombat­ban tartott oktávának jelentése szerint «ha a ma­gyar végvárak legközelebb segélyt nem kapnak, az ország romlására véglegesen fognak kiürülni. Érsekújvár helyzetéből lehet a többi várak álla­potára következtetni. Újvárban csalt 20 gyalogos van, holott 500-nak kellene lennie; lovas van vagy 50, akikből szükség idején, fegyverek és lovak 9 0) Némethy: 307. 9 1) Kath. Szemle 1897. 86. 151

Next

/
Oldalképek
Tartalom