Haiczl Kálmán: Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából (Esztergom. [s. n.], 1940)

84 káptalan, melynek birtokai Csonka-Magyarországon maradtak, hiába kért kárpótlást az ideszakadt egyházi javakból. Az anyaországban kiadott magyar könyvek behozatala szigorúan tilos. A tilalom alá eső könyvek között nemcsak tudományos és tankönyvek, hanem hitbuzgalmiak sőt imakönyvek is szerepelnek. Mindezeket és egyebeket feldolgozva Szüllő magával vitte Rómába. Nov. 24-én útjának eredményéről levélben értesített. Mint írja : „jóformán nem látok már más színt, csak bíbort." A pápai államtitkár előszobájában találkozott a bíboros hercegprímással és Ciriaci portugál nunciussal és legnagyobb meglepetésére a nagyszombati apóst, adminisztrátor püspökkel is. „Modus" most nem lesz. Rozsnyó marad. Ennyit elég is volt megtudnunk. Szüllő hazatérve útjának eredményéről bizalmasabb körben már dec. 12-én referált Pozsonyban. E római tartózkodása alatt történt meg, hogy a bíboros államtitkár a nála tisztelgő apóst, adminisztrátornak elmondotta a panaszokat, amelyek az itteni kat. magyarság részéről hozzá beérkeztek. Illetékes forrásból eredő hír szerint az apóst, adminisztrátor védekezni próbált az ellene is szóló panaszok ellen, de a bíboros államtitkár Íróasztala fiókjából a panaszos memorandumokat kivévén, odanyilatkozott, hogy azok, akik mindezeket hozzá beterjesztették, minden betűért jótállanak. Nemsokára Nagyszombat egyik bizalmasa tudtomra adta, hogy „tudják ám, ki szokta a memorandumokat szerkeszteni." Egyéb nem történt, csak annyi, hogy az 1935. évi parlamenti választások alkalmával az egyházhatóság nem adta meg az engedélyt arra, hogy képviselő vagy szenátorjelölt gyanánt pártunk felléptethessen.