Haiczl Kálmán: Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából (Esztergom. [s. n.], 1940)

46 állapítsák az irodalmi vállalkozás szervezeti és szellemi részét, a terjesztés módozatait stb. A hármas bizottság a felhívást széjjelküldte az összes kerületek papságához. A rozsnyói püspök-apost. adminisztrátor úr közléséből értesültünk arról, hogy a szlovenszkói püspöki kart is megdöbbentette az a vallási közönyösség, sőt vallásellenesség, mely egyes vidékeken már aggasztó irányokban terjed s amely nem csekély mértékben a magyar vallásos és erkölcsös irányú írások, könyvek hiányának tulajdonítható, amiért maga a püspöki kar is szükségesnek tartja, hogy a magyar kat. társadalom összefogjon ezen hiány megszüntetésére. Ily körülmények között a nagybizottságnak is foglalkoznia kellett a kérdéssel és gyűlésein több ízben is tárgyalt róla. A párkánykerületi hármas bizottság akciója ezzel országos jellegűvé fejlődött ki. A magyar kat. irodalmi társulat megalapítása elé azonban már kezdetben óriási akadályok gördültek. A papság és a hívek adakozásából létesült Concordia keresztény nyomdavállalatot illetéktelen kezek politikai célok szolgálatába állították be és ezzel eredeti rendeltetését, a keresztény nyomda és sajtótermékek terjesztését megnehezítették. Katolikus íróink részben kiköltöztek az országból, részben a nagy távolságok miatt egymással alig érintkezhettek, vagy az áldatlan politikai viszonyok következményeként hallgatásra kényszerültek. A párkányi hármas bizottságot is hallgatásra kárhoztatták. Minthogy vidékről ilyen intézmény vezetése amúgy is nehézségekkel járt, a nagybizottság Pozsony központtal akarta az irodalmi társulatot megszervezni, ami — sajnos — nem sikerült. Évek multak el, mire Galánta központtal a sz. Ágoston társulatot lélesíthettük.