Haiczl Kálmán: Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából (Esztergom. [s. n.], 1940)
47 A papi értekezletek tartása is egyre nagyobb nehézségekbe ütközött. Hogy tehát azoknak törvényes formát adjunk, a ker. szociális párt belső forradalmának likvidálása után elhatároztuk, hogy a párt kebelében külön papi szakosztályt, papi klubot létesítünk, melynek keretében a nagybizottság is szabadon működhetik. így egyházi és magyar sérelmeink és egyéb aktuális kérdéseink tárgyalása lassan teljesen a papi Klub körébe terelődött át. Dr. Szüllő Géza, a ker. szoc. párt elnöke működésében a magyar papsággal karöltve kivánt eljárni, amelynek támogatására s közreműködésére teljes joggal számíthatott is. Az ő műküdése és irányítása azután teljesen új korszakot nyitott meg a kat. magyarság egyház- és kulturvédelmi hadjáratában. A ker. szoc. papi klub, mely Palkovich Viktornak kiutasítása után dr. Franciscy Lajos nyitrai kanonok, szenátort választotta elnökévé, okt. 19-i ülésén tárgyalta az új kongruatörvénynek a papságra sérelmes intézkedéseit és felkérte a magyar keresztény törvényhozókat, hogy azoknak megfelelő szellemben leendő módosítását sürgessék. Felkérte továbbá a püspöki kart, hogy a papság jogos kívánságait tegye magáévá és támogassa, s e fontos kérdésekben a papságot is hallgassa meg. A kongruatörvény főbb sérelmeiből elegendő az alábbiakat felhoznom. A papság fizetését az irodai szolgák és állami útkaparók fizetésénél alacsonyabb összegben állapította meg. Az államsegély kiutalását a csehszlovák állampolgársághoz s annak elismeréséhez köti. Belföldi gimnáziumban letett érettségi vizsgát kiván meg, miáltal az esztergomi egyházmegye papságának nagyobb részét már elve megfosztja a kongruától. A mozgalom, melyet nemcsak a magyar, hanem a tót papság is teljes erővel támogatott,