Haiczl Kálmán: Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából (Esztergom. [s. n.], 1940)

31 lett az esperességi tanácsok kifejlesztésével a kat. erők összpontosítása, ki nem mondott végcélja pedig a kat. autonomia megvalósítása. E nagybizottság tevékenységének első s egyik legfontosabb eredménye volt a komáromi kisszeminárium létesítése. Miután a kormány a pozsonyi Emericanumot bezáratta, magyar gimnazista papnövendékeink részére szemináriumunk nem maradt. A magyar paphiány pedig évrőlévre növekedett. A nagybizottság elhatározta, hogy a magyar bencésrendnek komáromi kat. főgimnáziuma mellé a papi pályára készülő magyar ifjak számára kisszemináriumot létesít s annak költségeit közadakozásból fedezi. Minthogy a szeminárium fenntartása a püspök kötelessége, lépések történtek az irányban, hogy a fenntartás költségeit az állam által lefoglalt egyházi vagyonból fedezzék. Ez azonban nagy nehézségekbe ütközött. A gyűjtés is megindult s a papság a hívekkel karöltve igen tekintélyes összegekkel járult a cél eléréséhez. Az apostoli adminisztrátor a nagybizottság elhatározását tudomásul vette. A többit a magyar papságra és hívekre bízta. Ha a magyarságnak magyar papságra van szüksége, neveljen magának ilyeneket : ez volt a felfogás. A kisszemináriumot egyelőre a komáromi kat. hitközség által felajánlott házban nyitottuk meg. A növendékek száma az első évben 20, utána 12-re, majd 6-ra szállott le, mert az egyházi hatóság, amelyre ez irányban is nyomást gyakoroltak, a harmadik évben senkit sem vett fel. 1924-ben már láttuk, hogy sem az egyház vagyonából, sem az egyházi hatóság részéről támogatásra nem számíthatunk. Mindamellett nem csüggedtünk. A nagybizottság által kiküldött szűkebb ötös bizottság 1000 koronás kölcsönjegyeket bocsátott ki, amelyek jegyzésére a templomi