Haiczl Kálmán: Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából (Esztergom. [s. n.], 1940)

32 pénzeket is felhasználtuk az egyházhatóság hallgatag beleegyezésével. Ekkor már a kisszemináriummal kapcsolatban az internátus terve is felmerült, mely a magyar kat. társadalom minden rétegében lelkes visszhangra talált. Dr. Franciszcy Lajos nyitrai kanonok szenátornak, a magyar katolicizmus egyik nemeslelkű s önzetlen vezérférfiának 200.000 koronás adománya azután lehetővé tette terveink megvalósítását. Telket vettünk, a terveket elkészítettük és 1928. nov. 5-én az alapkő letételét is megünnepelhettük. A Marianum konviktus-szeminárium ünnepélyes felszentelése és megnyitása a következő évi szeptember 12-én történt meg. Az első évben már 48 konviktorunk és 12 kispapunk volt az intézet lakója. Mindezt pedig a magyar papság és hívek áldozatkészsége hozta létre. Az itteni állapotok kellő megvilágítása végett csak két epizódot említek fel, amelyek az 1924. év folyamán történtek. A nagymagyari összes tanítók fegyelmit és fizetéslevonást kaptak csupán azért, mert junius 27-én egy napot a tanévből igazoltan nem tanítottak. Ellenem a miniszt. referátus 1933. okt. 4-én Sz. István napjának 1920 (!) aug. 20-án történt megünneplése miatt fegyelmit indíttatott. Az apostoli adminisztratúra papi fegyelmi tanácsa az ügyet le is tárgyalta (engem a tárgyalásra meg sem hívtak) és felmentett. A kultuszminiszteri referátus a felmentést tudomásul nem vette s a rendelkezésére álló adatok alapián engem minden néven nevezendő jelenben és jövőben esedékes államsegélytől megfosztott. Az egyházi hatóság e határozatot azzal a megjegyzéssel adta tudtomra, hogy e határozat ellen panaszt adhatok be a legfelsőbb közig, bírósághoz. Erre az egyházható-