Haiczl Kálmán: Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából (Esztergom. [s. n.], 1940)

28 Újabb memorandum. A katolikus iskolák ügye. A komáromi kisszeminárium. Katolikus nagybizottság. Eucharisztikus Kongresszus. Az esztergomi főegyházmegyétől való teljes elszakítás és új szlovák püspökségnek esetleg érsekségnek gondolata a csehszlovák sajtót egyre élénkebben foglalkoztatta. Az 1923. év végén az egyházmegyének feldarabolását már befefejezett tény gyanánt hirdették. Egy szűkebb bizottság ennek hatása alatt elhatározta, hogy az önálló magyar püspökség felállítása érdekében küldöttséget meneszt Rómába. A memorandum elkészült. A küldöttségben való részvételre engem is felszólítottak, de már előbb kifejtett álláspontomnál fogva arra nem vállalkoztam. A küldöttség el is ment Rómába, s ott azt a felvilágosítást nyerte, hogy az egyházi ügyek rendezése folyamatban van ugyan, de intézkedés egyelőre nem várható. Könnyen lehetséges, hogy Róma várakozó álláspontja kapcsolatban állott a Csehszlovákiában levő egyházpolitikai helyzettel. A községi és megyei választások alatt a szlovenszkói keresztény népnek kormányellenes hangulata erőteljesebb módon nyilatkozott meg. Ehhez járult a kormánypárti koalíció egyik pártjának, a cseh néppártnak fellépése, amely minden eddig tervezett egyházpolitikai javaslat, mint a templomok és a temetők közös használata, az ünnepek rendezése, az iskolák államosítása stb. ellen határozottan tiltakozott. A kormány terveiben tehát bizonyos szünet állott be. Ez persze nem jelentette az egyházpolitikai tervek elejtését, mint azt a közokt. ügyi miniszternek a szenátus költségvetési bizottságában tett következő nyilatkozatából kitűnik-: a szlovenszkói iskolaügy fejlesztésének legnagyobb akadályát az iskolák jelentékeny ré-