Haiczl Kálmán: Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából (Esztergom. [s. n.], 1940)

prágai „el Rómától" Nagyszomb/j^nn^mf^fjj tergomtól" jelszóvá. 11 p ^ \ o Természetesen az összes magyal szertff^ť­kihagyták. így sz. Istvánt (aug. Lászlót, sz. Imrét, sz. Gellértet, b. Margitot, b.'"jplántáf. b. Kunigundát és a Magyarok Nagyasszonyába ünnepét is. Csak a három kassai vértanút hagy­ták meg. Csodálatosképen nepomuki sz. Jánost is kihagyták, ellenben elsőrendű ünnep rangjára emelték sz. Cirill és Metód napját. Az egyházi naptár szerkesztői maguk is érezték, hogy amit az apostoli Szentszék a régi Magyarország területén külön kiváltságképen adott és elrendelt, annak megváltoztatásához az apos­toli adminisztrátornak joga nincs, — azért külön papírlapon közölték, hogy a naptár szerkesztése a magyar külön ünnepek elhagyásával az egyete­mes egyház szabályai szerint történt és az ügyet egyidejűleg a szentszékhez terjesztették fel. A Komáromban 1923. jan. 18-án megtartott papi gyűlésen elhatároztuk, hogy kérdést intézünk Rómába az iránt : vájjon a sz. mise kánonjában és a nagyszombati szertartás alatt „pro Antistite nostro„ teendő megemlékezésben az apostoli adminisztratura területén a joghatóságának gya­korlásától ideiglenesen felfüggesztett székespüspök nevezendő-e meg ? Ugyancsak kérdéssel fordul Rómához aziránt is, hogy megtartandók-e az apostoli adminisztratura területén annak létesítése előtt a Szentszék által az egész főegyházmegye részére engedélyezett és elrendelt ünnepek, mint : 1) a főegyházmegye székesegyházának és fővéd­nökének bucsuünnepe, 2) a székesegyház fel­szenteltetésének emlékünnepe; 3) az egyházmegye alapítójának ünnepe; 4) Csernoch János biboros érsekprímás püspökké szenteltetésének évfordu­lója ; 5) Csernoch János biboros érsekprímásnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom