Cseh Béla: Daróctól a Talárig 1919-1939 (Komárom : [s. n.], [s. a.])
96 sát, a büntetett előéletűeknek nem. Ez így ment évről-évre. A lévaiak nem engedtek. A csendőrség jelentett, a bíróság ítélt. A komáromi kerületi bíróság (ez volt a neve a törvényszéknek) minden évben tárgyalt egy ilyen lévai monstre himnuszpert. A két Kersék fiú, a Laici és a Jani, Budaváry László és Beinrohr Dezső párttitkárok, Kovács Jenő kereskedő, Szarka Gyula, Guba János szabók, Turpinszky József kalapos, Lehoczky István borbél} r, Orbán Géza kertész és a leánya, Bozóky Gyula éls a fieLesége, a három Tóth fiú, Géza, Zsigmond és a Feri, Nyíry László, Mikus László főiskolások, Budaváry Béla, valamint Jánossy László, Ilona és Erzsébet és még sokan mások, kiknek neve nem jut az eszembe, minden évben vádlottként szerepeltek a lévai himnuszperekben. így ment ez egészen 1930-ig. Az 1929. évi himnuszper a komáromi kerületi bíróság nyári tanácsa elé került. A per vádlottai lehettek vagy harmincan, férfiak és nők. Csupa ismerős név, rokon és jóbarát. A büntetőtanácsban két cseh nemzetiségű bíró ült. Én voltam a jegyzőkönyvvezető. Az ügyész soviniszta cseh volt. Nagyon kellemetlen volt nekem ebben a himnuszperben jegyzőkönyvet vezetni. Hiszen kis híja volt, hogy nem vádlottként szerepeltem ebben a perben. Amikor a bírósághoz mentem, odahaza úgyis azt beszélték, hogy becseheltem és éreztem, hogy bizonyos antagonizmussal viselkednek velem szemben. Nem akarták elhinni, hogy a theresienstadti dolog után bíró lehetek. Előzőleg átolvastam az ügyet. A vádlottak beismerték a Himnusz éneklését. Hiába is tagadták volna. A cseh csendőrök és a lévai rendőrök bizonyították. Semmi hézag, semmi rés, amit tágítani lehetne. A vád ült. Hosszas gondolkodás után eszembe jutott egy ötlet. Ha sikerül jó, ha nem sikerül másnap beteget jelentek. Az aktát visszavittem a tanácselnökhöz és előadtam néki, hogy én a holnapi tárgyaláson nem vezethetem a jegyzőkönyvet, mert nem akarok egy juszticmord elkövetésében résztvenni. — Mi az, hogy juszticmord elkövetésében résztvenni. — A vádlottak beismerték a Himnusz eléneklését. Maguk is bűnösnek érzik magukat, — válaszolta a cseh tanácselnök. — Igaz, ez áll a jegyzőkönyvekben, de ha tanácselnök úr úgy ismerné a Himnusz-per eredetét, biztosan felmentő ítéletet hozna. A tanácselnök egy felvilágosult prágai ember volt. Tacskó korában csináltak belőle bírósági tanácsost, már 30 éves korában tanácselnök volt. Egy magyar tanítónőnek udvarolt és megtanult tőle tökéletesen magyarul. Magyarul tárgyalt és magyarnyelvű ítéleteket is hozott. Bíztam benne. Előadtam, néki, hogy tavaly novemberben én is énekeltem a Himnuszt a hősök emlékszobránál, de nem érzem magam bűnösnek, mert egyik dédapám eltűnt a magyar szabadságharcban és talán a