Cseh Béla: Daróctól a Talárig 1919-1939 (Komárom : [s. n.], [s. a.])

16 szó nem használt, még meg is verték őket. A nemi ösztön erősebbnek bizonyult minden diszciplínánál... A II. udvarban volt egy olasz nemzetiségű rab. Csak törve beszélt németül és még rosszabbul csehül, örök rejtély előttem, hogy miért került cseh-szlovák várbörtönbe. Magunk közt Prinoeznának neveztük. Ha nagyon le volt égve, 5 darab zóráért is átengedte magát. Hangjáról és mozdulatairól ítélve, hermafroditának látszott. Megrendelésre átment más cellába és őt is fel lehetett keresni. A diszciplína nem volt olyan erős, hogy ne lehetett volna délutánonként más szobákba átjárni. Sőt az is előfordult, hogy egész éjszakára ágyat cseréltek... 5. Theresienstadt, Josefstadt, Kufstein, Spielberg. Lipótvár és Illava az olasz »Palma nuova« mintájára épített várakból lett börtönök és fegyintézetek a magyarság előtt szomorú városnevek, gyászos mementók a történelem lapjain. A világosi fegyverletétel után Kufstein mellett a meredek sziklán épült Geroldseck várában és a lerombolt Ples falu helyén épült Josefstadt (Jozefov) kazamatáiban nagyon sok magyar szabadságharcos sínylődött várfogságban és sokan itt is fejezték be életüket. A theresienstadti várat József császár építtette és édesanyja iránti tiszteletből Theresienstadtnak nevezte el. A vár eredetileg a birodalmi németek ellen készült. A várat 1780-ban kezdték el építeni, de tíz évi munka után végleg felhagytak vele. Erőssége nem volt soha sem kipróbálva, mivel Theresienstadt nem lett sohasem hadszíntér. A vár eredetileg három gyűrűből állott. A »Belső gyűrű«. »Kleine Festung« csehül »Malá pevnost« alkotta a katonai fegyházat. A középső gyűrű a város. A külső gyűrűnek pedig már csak a romjai láthatók. Ezt a külső gyűrűt bontottuk mi fegyencek napi negyven fillérért. De bontottuk a belső gyűrűt is, bár azért nem fizettek. i Teherienstadt sem mint vár, sem mint börtön nem felel meg a mai kor igényeinek. Szappanraktárnak talán jó lesz a Schichték részére. Egy világháborút végigcsinált rabnak a terezíni várbörtön két méter széles, révült téglafalaival és nyirkos kazamatáival nem imponálhatott. A mai kor embere, ha börtönről van szo, vasbetonra gondol, nem pedig sárral össze tapasztott öreg téglahalmazra. Theresienstadt pedig az volt. Az embernek önkénytelenül az jut az eszébe, hogy Csehországban már Mária Terézia idején sem lehetett sok tisztességes ember. Az a vállalkozó, aki a theresienstadti várat építette, alaposan becsapta a k. u. k. kincstárt. Malter helyett sarat kevert a téglák közé. Nekünk ez