Cseh Béla: Daróctól a Talárig 1919-1939 (Komárom : [s. n.], [s. a.])

103 13. A cseh bírósági hivatalnokok négy középiskolát, vagy még annyit sem végzett egyének voltak. Nem voltak alkalmasak arra, hogy a bírák segédei lehessenek. Nagyon sok volt közöttük olyan, aki tíz koronáért eladta volna az egész bíróságot. A legfőbb ideje, hogy csak érettségizett fiúkat vegyenek fel bíróságokhoz irodai szolgálatra, mert egy maturás embernek sokkal nagyobb a felelősségérzete, magasabb szellemi képességét nem számítva^ és nagyobb fokú teljesítményt csak a képzettségi nívó emelésével érhetjük el. Hogy milyen korrupt volt a hivatalnoki kar, elmondom, hogyan csináltak irodahelyiségemből bordélyházat és miért kaptam magaviseletből hármast egy csallóközi városkában lévő járásbíróságon. Bennünket a bíróságon minden évben mint az elemiben, osztályoztak. Volt vagy nyolc különböző tantárgy, köztük a magaviselet. Ha hármasnál rosszabbat kapok, akkor már kidobnak a szolgálatból. Bosszantott a dolog, talán egyedüli bíró voltam a republikában, akinek magaviseletből hármasa volt. Bementem a vezető járásbíróhoz és megkérdeztem, minek köszönhetem ezt a hármast. — Az irodában intézi el szerelmi légyottjait! Ez nem megy! — válaszolta. — Elnök úr! Kikérem magamnak ezt a gyanúsítást. Előttem a bírói hivatás szentség és a bíróság épülete templom. Szerelmi zsarolásokra sohasem használtam fel semmiféle ügyet és szerelmi kalandjaimat nem szokásom a hivatali szobámban elintézni. — De a maga szobájából hozta ki a takarítóasszony azokat a bizonyos Corpus deliktiket. — Pár napon belül kinyomozom, kik voltak azok az aljasok, akik a bűnjeleket a díványom alá dobták — feleltem. A büntető rendőrbíró még a nyáron említette, hogy a járásbíróság rosszabb, mint a bordélyház. Felmentem hozzá. Jól sejtettem, hogy ez a kijelentése összefüggésben van az én esetemmel. Elővette tárgyalási naplóját. Kikeresett egy aktát és közölte velem, hogy június 10-én a csendőrök behoztak hozzá egy F. M. nevű feltűnően szép és fiatal parasztlányt, aki állás és lakási nélkül csavargott. A parasztlány előadta, hogy nem mer hazamenni Vásárútra. Tárgyalása volt a járásbíróságon és ott a »bíró« urak megrontották. Kiderült, hogy lopással volt vádolva a fiatal és tapasztalatlan parasztlány. A bíróság folyosóján ácsorgott. Leszólították. Megígérték neki, hogy az ügyét elintézik, nem lesz megbüntetve, de ennek az lesz az ára, hogy... A fiatal lány beleesett a csapdába. Amíg én más ügyeket tárgyaltam, bevitték a szobámba és nyolcan vagy tízen, csekély kivétellel az egész hivatalnoki kar megerőszakolta. Ügy mentek