Cseh Béla: Daróctól a Talárig 1919-1939 (Komárom : [s. n.], [s. a.])

104 be hozzá, mint a bordélyházba. Elvetemült gonoszságuk ellenére vigyáztak, hogy a lányt teherbe ne ejtsék: óvszert használtak és ezeket dobálták a divány alá. Tudtam, hogy ennél a járásbíróságnál a hivatalnokok min­denre képesek, de ekkora lelkiismeretlenségtől megborzadtam. Hisz ez hivatali hatalommal való visszaélés és erőszak. Ezért hi­vatalvesztés és fegyház jár. De veszélyes volt belenyúlni a darázsfészekbe. A bíróságon lévő állapotokért a vezető járásbíró felel. Az ő dolga, hogy ki­seperje Augias istállóját. Ha a nagy nyilvánosság elé kerül a dolog, ebből óriási botrány lesz. De miért engedjem, hogy az én kontómra garázdálkodjanak?! A rendőrbíró segítségével előkerítettem a megerőszakolt pa­rasztlányt, egy vásárúti szegény béres gyermekét. A majdnem gyerek parasztlány sorba megmutatta, kik erő­szakolták meg. Hivatalnokok voltak, a járásbíróság hivatalnokai. A nő ezenkívül egy zsidó soffőrt is emlegetett. A szobát, a dí­ványt is megmutatta, ahol a merénylet megtörtént. Sem engem, sem többi bírókollégáimat nem ismert. Megkerestük az ügyét. Mint fiatalkorú, lopással volt vádolva. A zsidó soffőr a kárt meg­térítette. Sem az ügyészségi megbízott, sem a károsult nem kíván­ták a fiatalkorú megbüntetését. Az ügyészségi megbízott szabadságon volt. Az egyik bírósági irodatiszt helyettesítette. Rájöttem az összefüggésre. A fiatal nő­vel az irodatiszt tárgyalt, ő eszelte ki az ördögi tervet. Az ügyész­ségi megbízott elejti a vádat. A soffőr megfizeti a kárt. A bíróság az eljárást beszünteti. A fiatalkorú parasztlány pedig tisztaságá­val fizet. A hivatalnokok valahogy megtudták az esetet: zsaroltak ők is. A fiatal parasztlány nem tiltakozott a bestiális erőszak miatt. Félt, hogy a lopás miatt lecsukják. Inkább engedte, hogy az egész társaság megbecstelenítse. A szodoinai állapotokról lerántottam a leplet. A vezető járásbíró nem akart exisztenciákat tönkretenni, de kijavította a hármast kettesre. A lány szülei, földhöz ragadt szegény emberek, hallgattak. Dehogy is mertek volna a »bíró urak« ellen bűnvádi feljelen­tést tenni. A vezetőjárásbírónak érdekében állott az ügyet eltussolni. Ha kitudódott volna a dolog, talán nyugdíjazzák és nem kerül abba a fene nagy állásba, amit jelenleg a pozsonyi felsőbírósá­gon betölt. 14. Még egy történet ugyanabból a csallóközi városkából. A ve­zetőjárásbíró szlovák nemzetiségű ember volt. Állandóan admi­nisztrált. Kevés ideje maradt a bíráskodásra. A cseh és morva maradékbirtokosokkal és telepesekkel nagyon jó, mondhatni ba­ráti viszonyban volt. összejártak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom