Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)
AZ AKADÉMIA MŰKÖDÉSE
e sorokkal ismételten figyelmeztetem és kérem őket, adjanak nekem szabad kezet, hogy a Társaságot megtisztítsam az oda nem való elemektől. Kezeskedem érte, hogy egy hónap alatt rendet teremtek." 14 9 A pozsonyi rendőr-főkapitányságnak is hasonló levelet írt: „Megjegyzem, hogy a cikkekből megjelenésük előtt egy sort sem láttam, tartalmukat elítélem, és szigorú intézkedést kérek a felforgatók ellen, saját magam számára pedig szabad kezet ellenük." 15 0 A II. évfolyam 1—2. száma, amely 1934 márciusában jelent meg (az I. évfolyam 3. és 4. számával adós maradt a szerkesztőség, s ezért a II. évfolyam 1—2. száma öt ívvel nagyobb terjedelmű volt), teljesen irodalmi jellegű, s „az írók nagyszámú felvonultatásával szinte antológia-számba megy". 15 1 A prózaírók közül többek között Egri Viktor, Tamás Mihály, Darkó István, Jarnó József, Farkas István, Sellyei József, Szabó Béla, Neubauer Pál stb. írásai, a költők közül Győry Dezső, Földes Sándor, Vozári Dezső, Forbáth Imre, Palotai Boris, Szenes Erzsi stb. versei szerepelnek; hangját hallatta tehát a szlovákiai magyar irodalom teljes élvonala. A magyar írókon kívül bemutat négy szlovák lírikust is (Janko Jesenskýt, Emil Boleslav Lukáčot, Laco Novomeskýt, Ján Smreket) Darvas János fordításában. A legértékesebb írás azonban Szalatnai Rezső „A cseh—szlovák—magyar szellemi együttműködés" 15 2 című úttörő tanulmánya, „amely a cseh— szlovák—magyar kapcsolatok tanulmányozásának eddigi eredményeiről részletes képet ad, és a kapcsolati kutatás elvi és módszertani kérdéseit imponáló erudícióval fejti ki". 15 3 A cseh—szlovák—magyar szellemi együttműködés szükségességét tárgyalva a szerző rámutat arra, hogy a merev elzárkózás egyaránt kárára volt és van mind a cseh, mind a szlovák és magyar kultúrának, de a kölcsönös együttműködés valamennyit egyformán értékes közös szellemi nyereséghez juttatja. Sajnálattal állapítja meg, hogy a cseheket, szlovákokat és magyarokat történelmi szervesség kapcsolja ugyan egybe, de „mégis idegenebb és lényeg 72
