Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)
AZ AKADÉMIA MŰKÖDÉSE
szerint ismeretlenebbek arcvonásaik egymás előtt, mint az oroszoké a franciáknál, és a franciáké az oroszoknál". Tanulmányában vázolja a szellemi kicserélődés elveit, majd a legközelebbi teendőket is felsorolja, tehát kész munkatervet ad. S szerinte, „ha ez a munkaterv életté válik- a cseh—szlovák—magyar szellemi együttműködés szerves szellemi folyamattá vált Közép-Európában, s védelmi pontot épít e kultúráknak a germán szellemi imperializmus marsolásában". 15 4 A Magyar Figyelő II. évfolyama 1—2. számában említést érdemel még Tabéry Géza és Sas Andor tanulmánya. Tabéry az erdélyi irodalom helyzetéről tájékoztatja az olvasót, Sas Andor pedig Kempelen Farkasról, a XVIII. század Edisonjáról, a híres pozsonyi magyar feltalálóról emlékezik meg születésének kétszázadik évfordulóján. Maiéter István, a folyóirat főszerkesztője 1933. december 13-án váratlanul meghalt. Halála egyaránt érzékenyen érintette a Társaság vezetőségét, valamint a Magyar Figyelő szerkesztőgárdáját. A Társaság vezetősége és a folyóirat szerkesztősége nevében a II. évfolyam 1—2. számában Szalatnai Rezső búcsúztatta az elhunytat. A folyóirat főszerkesztői posztja Maiéter halála után mindvégig betöltetlen maradt. A szerkesztőgárda összetételében más változás is történt: 1934-től Surányi Géza lett a felelős szerkesztő dr. Szerényi Ferdinánd helyett. 15 5 A II. évfolyam 3—4., valamint a III. évfolyam 1. és 2—4. számában már újra a tudományos jellegű anyag került túlsúlyba. (Ezekben a számokban a sok szaktanulmány mellett mindössze négy elbeszélés és 5—6 vers látott napvilágot.) A Magyar Figyelő e három számából említést érdemel Fokos Dávid tanár „Finnugor—török mondattani egyezések" című tanulmánya, valamint Kuttanen Lauri finn tudós rövidebb ismeretterjesztő tanulmánya a lív nyelvről. A II. évfolyam 3—4. számában Sas Andor ismét egy történeti tanulmánnyal jelentkezik: „Pozsony múltjából'.
