Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

AZ AKADÉMIA MŰKÖDÉSE

amelynek első részében a Mária Terézia korabeli pozsonyi udvari életet és rokokó műveltséget mutatja be, míg a másodikban a Napóleon-kori városi életről és az 1808-as országgyűlésről mond el néhány érdekességet. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a Magyar Figyelő III. évfolyama 1. és 2—4. számában megjelent Comenius-mű magyar fordítását. Comenius Gentis felicitas című munkája, melyet a cseh nemzet nagy fia sárospataki tartózkodása idején írt, s pártfogójának, Rákóczi Györgynek, Erdély fejedelmének ajánlott, itt látott először magyar nyelven :—• Orbán Gábor fordításában, A nemzet szerencséje címen

15

0 — napvilágot. Comenius e műve 1659ben jelent meg latinul, s „teljes egészében a magyarságról szól, valóságos magyar társadalomrajz, és kemény, igazságos publicisztika nemzeti és társadalmi kérdéseinkről".

15

7 A Társaság belső életéről, üléseiről, pályázatairól, terveiről a Magyar Figyelő rendszeresen tájékoztatta a közönséget. Egyetlen számából sem hiányzott ,.A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság krónikája". Érdemes megemlíteni a folyóirat rendszeres könyv- és folyóiratszemléjét is. A Magyar Figyel ő-ben — ahogy azt Kovács Endre már az; I. évfolyam 1—2. számának megjelenése után megállapította — valóban nem volt meg „az eszmei harmónia". A folyóirat nem tudott maga körül kialakítani állandó olvasógárdát. Ezt rendszertelen megjelenése is akadályozta, valamint az, hogy a lapban sok, kimondottan szakfolyóiratba való tanulmány jelent meg, amelyek 3—4 szakemberen kívül az átlagolvasókat egyáltalán nem érdekelték. Ilyen volt pl. Fokos Dávid „Finnugor—török mondattani egyezések" című — kétségkívül tudományos szintet képviselő — nagyobb lélegzetű tanulmánya is, amelyet a Magyar Figyelő szerkesztősége folytatásokban közölt. De mivel nyelvészeti, történettudományi, iroda74