Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)
A vég - Második beszéde: emlékezetes Bethlen-időkre
A megye kellő méltánylással felterjesztette a nép kívánságait: hogy 40 év óta a katonaságtól szenvedett rettenetes erőszakosságokat és kínzásokat, valamint a nép katonai öszszeírásánál az Istent és a közerényeket sértő kifejezéseket s fegyelmetlenségeket szüntessék meg. Bornemissza vicegenerális, a császár-kiráiy és a nádor nekik teljes bűnbocsánatot adjon s erről tőlük Bornemissza biztosító írást eszközöljön ki. Abauj vármegye tehát teljes jóakarattal járt el. Űjabb és újabb követeket küldött Bornemisszához a lázadók érdekében. De a pórok ,,igen" panaszkodtak, hogy a vicegenerális elé terjesztett „alázatos felfolyamodványukra" Ígérete ellenére a biztosító levelet nem kapták meg és némely várkapitányok még most is sanyargatják őket. Amit ők — bár nem nagy számú — súlyosabb természetű kihágással viszonoztak. Mire Bornemissza és Eszterházy nádor, valamint a telső részek hadmegyei parancsnokának most kinevezett Forgách Miklós szigorú föllépést, nemesi fölkelést rendelt el, ha a lázadó parasztok le nem teszik a fegyvert s vissza nem térnek földesuraikhoz. Ehhez ragaszkodott a király által a pórlázadás lecsendesítésére kiküldött biztos, gr. Rákóczi Pál országbíró is. S valóban a gyakorlott és jól felfegyverzett megyei hadak leverték a fölkelőket, vezéröket, Császár Pétert elfogták, Kassára bevitték s fölnégy élték. A kínvallatásnál különösen azt kutatták, nem állottak-e összeköttetésben az erdélyiek és I. Rákóczi György mozgalmával. A falukat és városokat a szolgabírák esküdtjeikkel bejárták s minden jobbágyot, zsellért 12 frt birság terhe alatt hűségre és engedelmességre eskettek meg. 1 9 h) A BÍRÓ MÁSODIK BESZÉDE: EMLÉKEZTETÉS A BETHLEN-IDŐKRE 1632 nyarán ismét híre kerekedett, hogy Rákóczi György Kassa és Felsőmagyarország elfoglalása céljából fegyveres támadásra készül. Wass Mihály bíró uram bizonyára felsőbb kívánságra is újra figyelmeztető beszédet intézett az egybehívott tanácshoz és a községhez. Naponkint és óránkint hallják kegyelmetek — mondotta — a hírek nevekedését az erdélyi fejedelemnek, Rákóczi György őnagysága megindulásáról s haddal való kijövetelének szándékáról. Tanultak kegyelmetek csak im a minapi példából: Bethlen Gábor megindulásakor hasonlóképen e'sőben hírek jártak, azután valóságos tűz indult hasonló szikrácskából. Beszéde további folyamán minden elítélés s megrovás m^.kül emlékezteti a tanácsot, hogy a város akkori elöljárói ,,mily nagy dolgot cselekedtek". Nem árulkodik s nem mondja meg, hogy mit tettek. Sőt szűkíti az illető személyek számát 1 9 Abauj vra. 1632 jan. 25-iki gönci törvényszéki jegyzőkönyve. 388