Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

A vég - Második beszéde: emlékezetes Bethlen-időkre

s nem akar senkinek a tények említésével az új uralom előtt ártani, midőn azt mondja, hogy „némelyek" csak magukban forralták ,,a dolgot" (itt se árulkodik, hogy mit forraltak), csak könnyen „hanyatlának" (tapintatos megjelölés: hanyatlának) és igaz urunktól, koronás királyunktól „elállának" (ez is tapintatos szó, persze mi tudjuk, mit cselekedtek az illetők:) érintkezésbe léptek Bethlen hadaival s vezérével, épen a most Erdélyben uralkodó s új támadás hírében álló Rákóczi Györgygyei. Megegyeztek velők, behívták s bebocsátották őket a városba s uruknak ismerték el Bethlen fejedelmet. Mindez igen súlyos eset. Elszakadás a Habsburgi uralkodóktól. De a szónok nem élezi ki. Sőt a még élő akkori szereplőkre rendkívül ügyes fordulattal úgy tünteti föl, hogy ezt az apák csinálták. Ok pedig, a második nemzedék, kik az egész elszakadásnak nem részesei, „semmit benne nem tudtunk". De azért az apák cselekedete miatt „nekünk, fiaiknak vásott volna meg fogunk, ha érdeme szerint büntet vala Istenünk és urunk". Megint ügyes fordulattal a Habsburgok és az Isten kegyelmességére hivatkozva, ezeket egybejátszva igyekszik a megtorlást előre is kivédeni: Mert ha az Isten megbocsátott, a Habsburg király sem lehet szigorúbb. Elismeréssel adózik s egyszersmind lekötni is igyekszik a Habsburg-uralkodót, II. Ferdinándot, hogy mindenekre amnestiát, kegyelmet adtak s „eddig" (kihangsúlyozza, mert magának is aggodalmai vannak a jövőre), tehát eddig még sem egy, sem más állapotunkban (városi szabadságjogainkban, önkormányzatunkban, önrendelkezésünkben s ami akkor a főprobléma volt:) sem religionkban (vallásunkban) nem háborgattak meg. Ezért szorgalmasan vigyázzunk azokra, akik hozzánk közelednek, mert nem tudjuk, ki jó akarónk, ki nem. S ne legyünk készületlenek, ha hirtelen következnék „valami dolog". Érdekes, hogy e mondatban nem mondja meg, mi lehetne ez a valami dolog, amire felkészüljenek. Pedig a felkészülés vonatkozhatott a városoknak és Kassának is arra a fogására, amelynél fogva védelemre készülés ürügye alatt fegyverkeztek fel, hogy a benn lévő császár-királyi generális és katonaság esetleges önkényével szemben is védekezhessenek, avagy ezek jelenléte dacára csatlakozhassanak a fölkelőkhöz. A következő mondatban azonban már Forgách Miklós kassai generális levelére hivatkozva jelzi, hogy Rákóczi György szándékozik támadásra kijönni. Ezért — fejezi be beszédét — kéreti kegyelmeteket őnagysága, hogy efelől beszélgessenek (erről tárgyaljanak) s vele tartsanak és meg ne fogyatkozzanak a király iránti hűségben. Vele együtt akarjanak szenvedni és egyetérteni őfelsége szolgálatában. Határozatul kimondotta a tanács, hogy a fertályokat, a fegyveres védelemre városnegyedek és tizedek szerint megszervezett polgárokat be kell járni s figyelmeztetni őket, bogy 389