Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

A vég - A kassai bíró beszéde a királyhűségről a Császár-féle pórlázadáskor

tessék. A fertályoknak (városnegyedeknek) házanként tulajdon fegyverek legyen, élést szerezzen minden céh és minden gazda magának. Azonkívül ha kihez idegen ember megyen, vagy valamit hall, akár belül, akár kívül, bíró uramnak tartozzék megmondani. És viszont ha a város gyalogdobját a szegleten verni hallja, confluáljon (összegyülekezzék). Generális uram őnagyságának is a nemes község Debreceni Mihály, Matz Neyman, Kecskeméthy Gergely, Czibai Gáspár és Marthon Fals által üzenvén, assecurálta (biztosította) őnagyságát, hogy nemcsak marhájok elvesztésével, de életek elfogyatásával is perseverálni (hűségben állhatatosan megmaradni) akarnak. Kérik őnagyságát: 1. a kaput éjjel és később semmi okból meg ne nyittassa, mert arra ugyan nem is akarnak menni, 2. hogy ami hírei jönnek, bíró urammal tudassa. A kassai bíró ez ismertetett beszédének mindjárt elején hivatkozott a Kassa környékén akkor kitört parasztlázadásra: „Hogy a bolondul és minden fundamentum (alap) nélkül feltámadt pórság micsoda támadásokat, fölkeléseket és összecsapásokat cselekszik." Erős célzást tett a bíró arra az elterjedt gyanúra, hogy a parasztok háta megett más személyek és más mozgalom lappanganak. Ugyanis ezt mondja: a parasztoktól „a maguk személyekben való erejektől nem félhetnénk, de ennek hamuja alatt elrejtezkedett tüzéről igen méltán gondolhatunk", mert akárki is megfontolhatja, „hogy nem magoktól cselekszenek". Vagyis sokan hajlandók voltak a pórlázadással kapcsolatban egy új nemzeti fölkelés szikráját gyanítani. Aminthogy a pórok vezetői remélték is, hogy az erdélyi forrongásba és I. Rákóczi György mozgalmába bekapcsolódhatnak. Ügy mint később 7 évtized múlva Esze Tamás népe II. Rákóczi Ferenc fölkelésébe. Azonban a közös baj és panasz dacára ekkor még áthidalhatatlan mélység választotta el a nemességet a néptől. A vármegyék és a falusi nép közös baja és panasza pedig az volt, hogy Bethlen halála után Eszterházy Miklós nádor e vidék fölötti királyi uralom biztosítására idegen hadakat hozott be Abauj, Borsod és a szomszédos megyék végváraiba. E katonák „rettenetes, vakmerő és elviselhetetlen kihágásai és zsarolásai ellen" e vármegyék közgyűlései sokszor felszólaltak és fölterjesztést tettek. Különösen szenvedett tőlük a védtelen parasztság. Végre is a pórok a hódoltságbeli parasztvármegyék példájára Göncön gyűlést tartottak. Kapitányuk, Császár Péter Borsod megyei telkes gazda vezérsége alatt fegyveres szervezkedést indítottak, hogy bajaikon segítsenek. A köznemesek közül is sokan csatlakoztak hozzájuk. Abauj vm. az alispánt és 6 megyei esküdtet küldötte ki hozzájok lecsendesítésökre. 25* 387