Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

A vég - "Őfelsége dicséretes emlékezete, valamíg az Úristen a magyar nemzetet megtartja"

e) „ŐFELSÉGE DICSÉRETES EMLÉKEZETI, VALAMÍG AZ ÜRISTEN A MAGYAR NEMZETET MEGTARTJA."

1

0 Macaulay a hősökről írott könyvében azokat mondja ilyeneknek, akik az emberiség nagy érdekeiért és nagy eszméiért semmiféle akadálytól vissza nem rettenve, semmiféle hatalomtól nem félve, bátran kiállottak a nagy nyilvánosság elé s önmaguk feláldozásával is készek voltak megvalósításukért küzdeni. Hogy Bethlen miért fogott fegyvert, különféle megnyilatkozásaiban számtalan formában, de mindig egyetértelmüleg hangoztatja: az Isten bennünket az egész magyar nemzetnek megromlott szabadságának helyére állítására kihozott vala. .. Az ország megmaradására, szép szabadságinak megtartására .. . Hazánk megmaradására, régi szabadságának helyreállítására . . . Az több keresztény országok szabadításokra s veszedelmes állapotokból megmaradásokra .. . Főkép Magyarországnak oltalmazására . .. Már most e nyilatkozatait mérlegelve föl kell tennünk a kérdést: igaz-e, hogy a Habsburgok uralma fenyegette a magyar nemzet szabadságát és önállóságát? Igaz-e, hogy a bécsi udvarban megvolt a törekvés, hogy Magyarországot tartományként kezelje s végül az összmonarchiába beolvassza? Általános emberi szempontból jogosult volt-e a bécsi udvar, hogy az erőszak legbrutálisabb eszközeivel beavatkozzék egy nemzet többségének lelkiismereti szabadságába? Méltán félhetett-e a magyar nép az osztrák tartományok, köztük Csehország sorsától? Vagy ez a félelem csak a tiszavidéki és felsőmagyarországi túltáplált és ellenzéki hajlamú magyarság téves utakra került képzeletében született meg s ok nélkül volt? Igaz-e, hogy amikor a nemzet ellenálló ereje megtört, I. Lipót a Wesselényi-összeesküvés tagjainak kivégzésével, a magyar alkotmány felfüggesztésével, a pozsonyi és eperjesi vértörvényszékke', a gályarabokkal, birtokelkobzásokkal, a császári zsoldosok garázdálkodásával tette hazánkat a siralom völgyévé? Joga van-e egy nemzetnek saját életéhez, saját berendezkedéséhez, vagy pedig egy alkotmányosan, hitlevéllel megválasztott uralkodó ellenséges indulatú, idegen tanácsosaival önkényesen rendelkezhetik-e vele? Igaz-e, amit a kortárs, Kraus mond: II. Ferdinánd az ellenreformációt nemcsak lent a népre, hanem a legfelsőbb körökre is kiterjesztette. Éspedig az örökös tartományokra és országaira: Ausztriára, Csehországra, Sziléziára, az Enns melletti területre, Stájerországra, Karintiára, Magyarországra, 1

0 Abauj vmegyének a nagyváradi gyűlésre a nagy beteg Bethlenhez küldött követei részére adott utasításból. Garadnai gyűlése, 1629 szept. 12. 24' 371