Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

Bethlen küzdelme a drágaság és rossz pénz ellen - Limitatio, árszabás, maximálás

minden ember jó lelkiismereti szerint adja marháját. Ha va­lakire panasz lesz, bíró uram büntesse meg azt, ki istentele­nül árusítja dolgait. E végzésöket őkegyelmek (maguk a kereskedők) és a becsületes tanács a nemes községgel (a vá­lasztott közgyűléssel) helybenhagyták s Bornemissza vice­generálisnak is megüzenték. Azonban hiábavaló volt minden lelkiismeretre való hi­vatkozás és fogadkozás. A drágaságot nem a lelkiismeret hiánya, hanem a rossz pénz és a háborúval együttjáró hiány okozták. Az urak a gazdasági kérdésekben oly járatlanok voltak, hogy a kereskedőket és iparosokat állították oda bűnbaknak s őket szorongatták, segítsenek azon, amiről ők nem tehettek. A generális uram Kun György (lovas hadnagy) uramat egynéhány hadnaggyal újra elküldte a bíróhoz. Pa­naszkodtak, hogy csak azért kellett bejönniök a városba, hogy mivel a pénzt senki el nem akarja venni, annyira, hogy mind éhhel-halókká lesznek az emberek, semmit a piacon nem találván. Sőt őfelsége vitézi is mind elbúcsúznak, mert a pénzen semmit nem vehetnek. Mindennek kegyelmetek az okai, — mondották — mert senkit nem büntetnek meg, sőt idegen pénzt engednek folyni a városba, semmit nem tartván az őfelsége kegyelmes ediktumától (rendeletétől). Ezért a generális őnagysága maga akar ökröt vágni és elegendő élést szerezni. Minderre a tanács csak azt a határozatot tudta hozni, hogy az 5 pénzes garast, aminthogy ,,egyéb pénz nem is fo­rog köztünk", mindenki egyenlőképen fogadja el mindaddig, míg (a város által verendő) új pénzük lesz. Aki el nem veszi, bíró uram büntesse meg. A borurakat utasítják, hogy ele­gendő bort menjenek alá (a déli bortermő vidékekre, Hegy­aljára, Bodrogközre) venni. Lisztet csak napi szükségletre tudnak őrölni. A piacon semmit nem találni. A vásárbírót meg kell inteni s ha egyéb nem lehet, elmozdítani, mert a városnak nagy fogyatkozása lesz, mivel semmi gondot nem visel. S csakugyan a vásárbíróságra 2 nap múlva újat. Laky Imrét állították be. 6 Itt az első eset, hogy a tanács a maga által verendő új pénzt említi. Ettől várták a javulást. Azonban ez csak az egyik, bár igen fontos eszköz volt ehhez. Ennek kiegészítője lehetett volna, hogy elegendő áru legyen. Negyedév múlva Perényi generális-kapitány ismét hívatta bíró uramat, Lang Jánost, ki Szőcs Miklós szenátorral ment fel. Ott voltak Al­vinczy főpap, Bélaváry, Illés deák és mások. Igen csodálkoz­nak — mondták — hogy a jó pénzen is minden igen drága. Kívánnák, hogy a tanács tartson limitatiot. Hogyha már jó pénzen adják, de adják olcsón. Másutt 4 denár a hús, itt 6 és • 1625 febr. 4., aug. 11., 28., 30. 297

Next

/
Oldalképek
Tartalom