Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

Bethlen küzdelme a drágaság és rossz pénz ellen - "Isten ellen való, hogy minden felettébb drága"

Mivel pedig őfelsége nemsokára beérkezik Kassára, húsról s borról gondoskodni kívánnak. A mészárosok elégtelenek, hogy elegendő húst áruitassanak. Ezért bizonyos számú barmot kell a város számára venni, hogyha szükséges lesz, ezekhez nyúlhassanak. Pénzzel is megsegítik a mészárosokat, csakhogy fogyatkozás ne legyen a városban. Megengedik nekik, hogy 1 polturán árusíthatják a húst. Az engedetlenség és drágítás miatt rájuk kirótt büntetést 200 frtra szállítják le. Ami pedig a másik fogyasztási cikket, a bort illeti, eiről megállapítják, hogy drága s nem elég. Félő, hogy ez szabadságukban is kárt okoz, mert ha őfelsége bejön, majd azt kezdi mondani: Vagyon nekem elég borom, árulják azt. Kiküldik tehát a borurakat többször, hogy vegyenek. De hozzáteszik, hogy nem lehetett, mert nem volt bor és jó pénz kell hozzá. A bíró uram erőltesse Koncsik Bálint (kereskedő és szenátor) uramat, hogy adósságában jó pénzül fizessen. De ez kijelentette, örömest fizetne ilyennel, de nincs. Felhívják, hogy megbeszéljék vele. Egyébként a bor árát 5 polturáról 8-ra emelték.

3 Söt, már 3 nap múlva 10 polturára emelik. Mert amint a városi jegyzőkönyv mondja, a sok rossz pénzt úgy hozzák a borért, mint a vizet. Senki jó pénzt nem hozván, nagy kárunk lesz bílöie. Hogy tehát jó pénz is jöjjön a városhoz, (jó) ó-polturából csak 6-ot vesznek és jobb bort is adnak érte. Hogy a borvételt megfékezzék, csak ebéd előtt 2 óráig tartják nyitva a városi pincét. Igyekeztek ismét rendezni a hentes-mészáros árusítást is. A mészárosok kérelmére adtak nekik 400 frtot, vagyis 100 egész tallért. A sörtés-, marhahúst 6, a kolbászt 2, a szalonnát is 2 polturán adják. A hájat 4-ért, a borjúhús fontját 2-ért. Mert különben megbüntetik őket. Őfelsége 3 hét múlva nagy kísérettel megérkezik, ünnepélyesen, zeneszóval, ágyúlövésekkel fogadják. De a sok jövevény és az itt gyülekező katonaság tisztjeivel sokat fogyaszt. Különösen bort, húst, kenyeret. Az akkori szervezetlen gazdasági viszonyok közt a háború által különben is kimerített város nem tud kellő ellátást nyújtani. Jellemző e tekintetben egy későbbi (1624 jan. 31) jegyzőkönyv e pár szava: Őfelsége jön, kevés a bor, szerezni kell. Iccéje legyen 18, a sör 3 denár. A hiány, a kereslet, a rossz pénz folyton feljebb veri az árakat. Most is, alig 5 nap múlva, őfeilsége ajtónállójával felhívatta Tánczos bíró uramat, hogy vagy harmadmagával menjen fel az udvarba. Ott (a fejedelem kíséretében jött) urak, Károlyi Mihály, Alaghy Menyhért és a többiek szörnyen panaszkodni kezdtek, hogy minden drága, semminek nincs rendi, hanem minden ember az ő akaratja * 1623 jan. 9., jan. 14., febr. 3. 293