Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

Bethlen küzdelme a drágaság és rossz pénz ellen - "Isten ellen való, hogy minden felettébb drága"

A bíró, Varannay András szigorúan lép föl. Bejelenti a tanácsban, hogy ezért „hátra vitette", a városházán elzáratta s ami a legnagyobb, meghagyta, hogy székét mindjárást zárják be s» a város szolgája a kulcsot magához vegye. De a mészáros felesége a bíró ellenére felnyitotta és kiárulta a húst. Azért most tanácsbeli őkegyelmék lássák, mit cselekedjék e hatalomért, hatalmaskodásért. Mert, noha szegény ember, de itt nem a szegénységet kell nézni, hanem az engedetlenséget. A tanács azt határozta, vigyék a börtönházba innen, a városházáról s ha kezességen kikérik, megbüntessék mind a kettőt, az asszonyt s férjét is. Azonban a drágulásban, ha megindul, nincs megállás. Tíz nap múlva maga a város is újra megdrágítja a bort. Maga a bíró terjeszti elő: lm, az bor igen kel, az sok polturának kevés böcsi lévén. (A rossz pénztől mindenki szabadulni akar.) Ezért kegyelmetek lássa, mert im, azzal olcsóságot nem szerzünk, ha itt mind 4 polturán árulhatjuk is, holott másutt mind feljebb árulják. Tehát határozzunk, hogy a pénzt elvétessüke mind egyaránt, avagy nem? A tanács bölcs körültekintéssel meglehetősen határozatlan határozatot hozott: Minthogy igen fogy a bor és drága is, árulják egyideig 5 polturán (tehát 1 polturával emelték az árát). A pénz (értékelése) pedig addig legyen hallgatásban és jónál (jó pénznél) egyebet ne vegyenek el.

2 Ugyanekkor jelentkezett a harmadik dráguló áru, a fa is. A vízi fát már „felrakták", a régi szokás szerint meg ke'l állapítani, mint kell ölét adni. Ezt ugyan a községnek szokták kiosztani (olcsón, vagy ingyen?), de minthogy igen drága minden, mostan legyen 100 denár. Megdrágult a vas ára is, amint a kovács céh jelentette. A bőrhiányról meg a csizmadiák panaszkodnak, amiért a katonáktól sok rút szidalmat szenvednek. (Tehát a katonaság nagyban fogyasztja.) Kérelmükre megengedi a tanács, hogy egyideig idegenek hozhassanak be bőröket. A rossz pénz mellett a drágulás tényezője az áruhiány is. Főképen áll ez az élelmiszerekre, melyekből a. háború úgyis sokat fogyaszt. Mint mindenről, Bethlen a kassai élelmiszer fogyatkozásáról is értesült: Őfelsége levelében sürgősen megparancsolta, hogy a tanács az élésre szorgalmasan gondot viseljen, hogy a városban fogyatkozás ne legyen az élés miatt. A tanács erre kimondja, hogy végezni kell efelől. Sőt, ha őfelsége közelebb lesz, eléje küldik valamelyik atyjokfiát, hogy jó idején kimentsék magokat (hogy nem ők az okozói), öreg uraimék (tanácsbeliek) őröltessenek 400 köböl búzát a jövendő szükségre. A búza urak (búzatisztek) pedig 200 köböl zabot menjenek venni Nagymihály felé. ! Kassa v. jk. 1622 nov. 16. és 28. 292