Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)
Bethlen mint a magyar merkantilizmus úttörúje - Bethlen mint kereskedő, kiviteli világcikkei
E monopóliumokkal kapcsolatban megemlékezünk Oxenstjerna svéd kancellár egész Európára kiterjedő rézegyedáruság tervéről is, amely hívatva lett volna felújítani a magyarországi középkor-végi Fugger bányabérletek korát, midőn a magyar rézkivitel uralkodott az egész európai piacon. E terv szerint, ha Magyar- és Svédország összefogna, ketten uralkodhatnának a réz világpiacán. Rézpénzüknek a valódi értéknél jóval nagyobb értéket adnának s még a tengerentúli arany-ezüst ura, Spanyolország is rájuk szorulna réz dolgában. S ők pedig innen fedezhetnék zsoldosaik tartását és kereskedelmi megrendelésekeit. 1 2 Bethlen rézkivitelének nyomát találjuk Velencének tett ajánlatában és a Kovacsóczynak adott utasításban, melyben felszólítja, hogy a Sziléziába és Danzigba kiküldött 40.000 magyar frtra becsült, az olmüciek által letartóztatott réz szabadon bocsátását és kivitelének biztosítását eszközölje ki a császár őfelségénél is. Szállított ki rezet Berzeviczy András kassai kamarai tanácsos is. Hogy a réztermést mennyire részletekbe menőleg igyekezett Bethlen előmozdítani, bizonyítja Illésházyhoz intézett rendelete. Ebben hivatkozott a besztercebányai kamarai igazgató értesítésére. E szerint a rézkövet a környékbeli erdőbe hordták, hol a bőven található fa és szén segítségével fútatták (olvasztották). Az ott hagyott salakot tudós emberek azonban megvizsgálván, rájöttek, hogy még sok rezet lehet belőle nyerni. Az Illésházy likavai erdeiben két évig folyt az olvasztás. A felhalmozott salak újra fútatására a bányásztisztek egy szorgalmas embert rábocsátottak. Ez a munkát elindította, tudva, hogy ez bármely helyen szabados. Illésházy likavai tisztviselői egynéhány hétig engedték őket munkálkodni és költekezni. Ekkor azonban a mieseket minden ok nélkül megfogták, tömlöcbe hányták s több mint egy hónapja éjjel-nappal ott sanyargatták. A prefektus többször írt érdekükben a likavai gondviselőnek s azután Illésházynak. De nemhogy a munkát megengedték volna nekik, sőt a védtelen munkásembereket szabadon sem bocsátották. Mivel pedig e munka bárhol bárkinek szabados s Illésházynak belőle semmi kára nincs, ellenben a fiscusnak hasznot hajt, nem látja Bethlen, hogy miért ellenzi. Megparancsolja tehát neki, reskedővel az alábbi só-szerződés szintén itt, 105 lap. Eredetije Orsz. Lt. XIII. k. 29. levél. J í Szekfű e „fantasztikus" tervről: Bethlen 180. lap. Oxenstjerna levele az erdélyi követhez, Strassburg Pálhoz, 1628 júl. 26. Szilágyi: Oklevelek Bethlen G. és Gusztáv Adolf összeköttetéseinek történetéhez. Tört. Tár 1882. 241—242. lap. Sziléziai Dancigi rézkivitel. Szilágyi: Bethlen levelezése 1622 ápr. 203