Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

Bethlen mint a magyar merkantilizmus úttörúje - Bethlen mint kereskedő, kiviteli világcikkei

hogy e „szegény bányász parasztságot" a fogságból bocsát­tassa ki, s nekik a mielést megengedtesse. 1 3 A bányatermékeknél emlékezzünk még meg a só kivi­teléről. Alvinczi kastélyában az urak pártfogása alatt egy nándorfejérvári török kereskedő „találta meg" Bethlent. Ezzel szerződött, hogy évenkint legalább 30.000 kősót kap kivi­telre. Hajón jön el érte, árúért őfelségének Nándorfejérvá­ron kiküldött emberei által tetszés szerint kiválasztott kal­márárút ad. De amikor ily marhákra nem lesz szüksége, jó készpénzzel fizet tallérban, aranyban, dukátban, apró, jó barna pénzben. (A szerződés Gyulafejérváron 1625. jún. 11-én kelt.) Kraus György is megemlékezik Bethlen kereskedéséről. Azt mondja, hogy az 1619-iki hadjáratából nagy tömeg hadi­lovat hozott Erdélybe. Ezekkel a fejedelem kicseréltette a parasztok ökreit, melyeket októberben Bécsbe hajtatott és nagy összegeket kapott értök. Egyiészüket Velencébe vi-, tette s áruk fejében szép kárpitokat hozatott a fejérvári pa­lota számára. E köztársaságban egész vevőkört szerzett, mellyel nagy levelezést folytatott, különösen faktorával, Dániel Nys velencei kereskedővel, kinek évenkint sok ezer ökör- és tehénbőrt küldött szarvával és farkával együtt. To­vábbá sok viaszt, higanyt. S ezek ellenében drága ékszere­ket, selymet és azelőtt soha nem hallott szöveteket s egyéb dolgokat vétetett. A fejedelem öccsének fiát, a kis grófot, Bethlen Pétert gondos neveléssel akarta előkészíteni és méltóvá tenni, hogy az erdélyi fejedelmi székbe ültessék. Kiküldte tehát őt nagy költséggel tanulmányútra Bornemissza János kassai vice­generálissal, Czeffey László táblai hites ülnökkel és egy kancellári írnokkal, a Paduában építészetet s jogot tanulni ottmaradó Pálóczi Horváth Jánossal a Német birodalomba, Hollandiába, Angliába, Franciaországba, Spanyolországba és Itáliába, mindenekelőtt pedig a Velencei Köztársaságba. Meghívta unokaöccsét, hogy akikkel ő oly élénk összekötte­tésben állott, ez országok királyaival, fejedelmeivel, uraival, grófjaival és előkelő kereskedőivel, ügynökeivel vegye fel az érintkezést, számoljon el velők s új barátságot és kap­csolatokat szerezzen. 1 4 1 3 Szempei tábor, 1621 szept. 11. — 1 4 Georg Kraus: Siebenbürgische Chronik 1608-—1665. Kraus jómódú nagyszebeni kereskedő-családból szár­mazott és segesvári városi jegyző volt. Fia Kraus Jánosnak, Bethlen titká­rának. E Nys Dánielről azt írja Kraus, hogy hollandi volt s Velencében telepedett meg. Nagy gazdagságra tett szert. Amikor 1629-ben lánya férjhez ment, 100.000 aranyat adott vele nászajándékul. De ez neki annyi volt, mint nekünk egy tallér. Amikor Kraus Velencébe ment tanulni, Bethlen 1628—1630-ig Nyshez adott neki hitellevelet. Majd midőn Rómában foly­tatta tanulmányait, egy itteni kereskedőhöz, Balanza Jánoshoz intézett váltólevéllel látta el Nys. 204

Next

/
Oldalképek
Tartalom