Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

Bethlen mint a magyar merkantilizmus úttörúje - Bethlen mint kereskedő, kiviteli világcikkei

hogy e „szegény bányász parasztságot" a fogságból bocsáttassa ki, s nekik a mielést megengedtesse.

1

3 A bányatermékeknél emlékezzünk még meg a só kiviteléről. Alvinczi kastélyában az urak pártfogása alatt egy nándorfejérvári török kereskedő „találta meg" Bethlent. Ezzel szerződött, hogy évenkint legalább 30.000 kősót kap kivitelre. Hajón jön el érte, árúért őfelségének Nándorfejérváron kiküldött emberei által tetszés szerint kiválasztott kalmárárút ad. De amikor ily marhákra nem lesz szüksége, jó készpénzzel fizet tallérban, aranyban, dukátban, apró, jó barna pénzben. (A szerződés Gyulafejérváron 1625. jún. 11-én kelt.) Kraus György is megemlékezik Bethlen kereskedéséről. Azt mondja, hogy az 1619-iki hadjáratából nagy tömeg hadilovat hozott Erdélybe. Ezekkel a fejedelem kicseréltette a parasztok ökreit, melyeket októberben Bécsbe hajtatott és nagy összegeket kapott értök. Egyiészüket Velencébe vi-, tette s áruk fejében szép kárpitokat hozatott a fejérvári palota számára. E köztársaságban egész vevőkört szerzett, mellyel nagy levelezést folytatott, különösen faktorával, Dániel Nys velencei kereskedővel, kinek évenkint sok ezer ökör- és tehénbőrt küldött szarvával és farkával együtt. Továbbá sok viaszt, higanyt. S ezek ellenében drága ékszereket, selymet és azelőtt soha nem hallott szöveteket s egyéb dolgokat vétetett. A fejedelem öccsének fiát, a kis grófot, Bethlen Pétert gondos neveléssel akarta előkészíteni és méltóvá tenni, hogy az erdélyi fejedelmi székbe ültessék. Kiküldte tehát őt nagy költséggel tanulmányútra Bornemissza János kassai vicegenerálissal, Czeffey László táblai hites ülnökkel és egy kancellári írnokkal, a Paduában építészetet s jogot tanulni ottmaradó Pálóczi Horváth Jánossal a Német birodalomba, Hollandiába, Angliába, Franciaországba, Spanyolországba és Itáliába, mindenekelőtt pedig a Velencei Köztársaságba. Meghívta unokaöccsét, hogy akikkel ő oly élénk összeköttetésben állott, ez országok királyaival, fejedelmeivel, uraival, grófjaival és előkelő kereskedőivel, ügynökeivel vegye fel az érintkezést, számoljon el velők s új barátságot és kapcsolatokat szerezzen.

1

4 1

3 Szempei tábor, 1621 szept. 11. — 1

4 Georg Kraus: Siebenbürgische Chronik 1608-—1665. Kraus jómódú nagyszebeni kereskedő-családból származott és segesvári városi jegyző volt. Fia Kraus Jánosnak, Bethlen titkárának. E Nys Dánielről azt írja Kraus, hogy hollandi volt s Velencében telepedett meg. Nagy gazdagságra tett szert. Amikor 1629-ben lánya férjhez ment, 100.000 aranyat adott vele nászajándékul. De ez neki annyi volt, mint nekünk egy tallér. Amikor Kraus Velencébe ment tanulni, Bethlen 1628—1630-ig Nyshez adott neki hitellevelet. Majd midőn Rómában folytatta tanulmányait, egy itteni kereskedőhöz, Balanza Jánoshoz intézett váltólevéllel látta el Nys. 204