Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

Vár- és városépítő törekvései - Kassa városa nem győzi a fejedelmet téglával ellátni

sel. Az ő idejében, 1628-ban Almássy István bírósága idején építtette renaissance-stílusban a tanács Kassán az Orbántornyot. Építője az eperjesi származású Lindtner Márton, Bethlen Gábor udvari építőmestere volt, aki a gyulafejérvári fejedelmi palotán dolgozott. E torony tulajdonképen harangláh A? 1556-iki nagv tűzvészben a székesepvházban é« ^ többi templomokban a bennök lévő harangok is elégtek, öszszetörtek. Ezekből öntötték az Orbán-harangot, melyet nagy súlyánál és méreteinél fogva a Dóm egyik tornyában sem lehetett elhelyezni. Ezért épült számára e torony, mely nevét e harangtól nyerte. Bethlen Kassát választotta magyarországi székhelyének. Városépítő és városszépítő törekvéseinek itt is számos emléke maradt fenn a kassai tartózkodása alatt készült városi jegyzőkönyvünkben. Alighogy bejött, a város falait, bástyáit igyekezett rendbehozatni. Ezt különben hadászati szempontból nagyon szükségesnek látta. Kassa a Felvidék legfontosabb vára volt és 10 éven át itteni otthona. Védelmi lehetőségét tehát jókarba kellett hoznia. Már 1620 aug. elején referálja a tanácsban a bíró őfelsége kívánságát, hogy: „a tég

1^színt (a téglavetőt) a mívesekkel egyetemben az ő számára engedjük. Valamint egyébféle munkásokat, ácsokat, és kőműveseket is az ő dolgára cogáljunk", összegyűjtsünk. A városi tanács kijelentette, hogy e tekintetben is készségesen rendelkezésére áll. Mentegetőzik és elrendeli őfelsége informálását, hogy nem rajtok múlott, hogy a dolog eddig is halasztódott. (Tehát Bethlen már korábban is kérte ezeket.) Adni kell őfelségének a mostani (készen lévő téglán kívül) még egy kemencével. De nemcsak tég^ kellett Bethlennek, hanem deszka is. A város ad neki díjtalanul, csak a dézsmáját fizesse meg. Hogy Bethlennek építő-kedve kie^gítésére mennyi téglára volt szüksége, a pénzverés elszámolásának egy tétele mutatja. Eszerint őfelsége háza részére nem kevesebb, mint 169.000 téglát adtak 507 frt értékben.

5 Kisebb tételekről szólnak e följegyzések: Szikszai Mátyás, őfelsége udvarbírája őfelsége tarcali háza építésére s a maga számára is valami kevés téglát kér pénzért. A tanács maga előtt viselvén őfelsége méltóságát, ad számára 8.000-et. Szikszainak pedig, szolgálatát tekintve, 2.000-et (1627 aug. 30). Majd ismét (1628-ban) ugyancsak őfelsége dolgára 2-3.000 tégláért fordul Szikszai a tanácshoz. Kéri, parancsolja meg Almássy István bíró uram a tég!alátó uraknak, hogy adjanak. Engedje meg egyszersmind, hogy őfelsége részére valahány (néhány) kemence meszet égessenek a mészégetők őfelsége tarcali házához. 5 Kassa v. jk. 1620 aug. 5., 1624 máj. 6. és Kassa lt. 6239. 186