Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)
A fejedelem érintkezése a város vezetőségével és polgáraival - Érintkezés a korabeli 4 bíróval - Bethlen kedvelt kassai papja, Alvinczy Péter
sitotta öt, hogy jószága árendájának fenntartása és oltalmazása érdekében sürgős parancsot adott prefektusának, ki e hó végén be fog érkezni hozzá. De hasznos lenne, ha maga Alvinczy is utána jönne, itt érhetné benn és szemtől-szemben lenne a mandátum (rendelkezés). így fejezi be e levelét: írását örömest látjuk, magát annál kedvesebben, ha befáradna hozzánk az mostani jó úton. Bélaváryval szóval is ízen Alvinczynek s kegyelmesen kívánja és kedvesen is veszi, ha késedelem nélkül értesíti, hogyan munkálkodott secretariusa. Máskor is, a korábbi években is meghívta Alvinczyt magához. így a gyulafehérvári kis lakadalomra, 1624 nov. 17-re is nagy óhajtással meghívja. Amint írja, nem vendégeskedésért, hanem hogy az előtte lévő dolgokról tanácskozhassék vele. Ha egészsége engedi, szeretettel inti, el ne mulassza. Ütitársasága is lesz. A szüret is elvégződik. ígéri, hogy nem fogja magánál visszatartani, hanem jó gondviselés alatt házához visszabocsátja. Barátságos megbecsüléssel harmadszor is megismétli a meghívást: ha lehet, el ne múljék uram. A kassai kamara tanácsosaihoz Magyar-Bródból intézett levelében is a karácsonyi ünnepekre magához hívja Alvinczyt. Igen akarja elérkezését, amint írja. Ajánlja neki, hogy Rózsahegytől fogva Trencsénig vízen jöjjön minden egyetmással. így maga sem törődnék úgy el, mint a köves utakon s a szekereseknek sem kellene annyit fizetni. 1 1 Ismeretes, hogy Bethlen mennyire törekedett iskoláztatással a műveltség színvonalát emelni. Különösen a gyulafehérvári főiskolát külföldi jeles tanárok behívásával is igyekezett a legmagasabb fokra fejleszteni s e törekvése is erős kapocs volt a hasonló gondolkodású Alvinczyhez, ki értesíti őt Kassáról, hogy két ily behívott professzor érkezett ide. A fejedelem Gyulafehérvárról Alvinczyhez küldött válaszában írja, hogy kassai kamarai prefektusának, igazgatójának megparancsolta, hogy illendő móddal, salvus conductussal, szabad menetlevéllel mindenütt szépen eljöhessenek. Inti ezért Alvinczy őkegyelmét, legyen szorgalmas gondviseléssel maga is és hozzá (Gyulafehérvárra) küldje be őket. Alvinczy szolgálatát nemcsak a külföldről behívott tanároknál vette igénybe, hanem mint a tudomány emberét műveltségfejlesztő terveibe is bevonta. Szükségét érezve, hogy mintegy megtanácskozza vele e dolgot. Megírta neki, hogy Böjti Gáspár historicusát Németországba küldte, hogy ott tudós professzorokat keressen és hozzon be. De meghagyta neki, hogy az elkerülés gyanújának elhárítása végett előbb Bécsben jelentkezzék a császárnál és szabad utazási levelet " Gyulafejérvár, 1626 jan. 5. és 1627 jún. 22., aug. 30., MagyarBród, 1621 dec. 6. 10 145
