Sebestyén József, Spielberger Leo: Beneš. Egy nemzet élete, egy államférfi portréja (Bratislava. Slovenská Grafia, 1934)

Első rész: Egy nemzet napsütésben és árnyékban

A császárok döntenek a szlávság sorsa fölött. Az európai szlávság sorsát tovább szőtték nem ugyan a nornák, hanem a fejedelmi találkozások. 1876 július elején II. Sándor cár négy órát időzött a reichstadti kastélyban, ahol Ferenc Józseffel a Balkán sorsát tárgyalták meg. Az osztrák császár biztosította Oroszországot a készülő orosz-török háborúban jóindulatú semlegességéről, természetesen nem ingyen. Ellenértékképpen a cár Bosznia és Hercegovina katonai megszállásának tűrését adta ajándékba a monarchiának. Ajándék volt ez? A Ballhausplatzon nem gondoltak arra, hogy egy újabb szláv terület megszállása a szláv kérdést fogja komplikálni. Ausztria-Magyarország már azelőtt is képtelen volt megemészteni a szláv kisebbségeket, de úgy látszik nemcsak a sors gondoskodott a Habsburg-uralom megdöntésén, hanem maga az uralkodó is minden politikusával, államférfijával és generálisával öntudatlanul dolgozott a tragikus végen. Paktum a cseh konzervatívok és az osztrákok közt. Tizenhat esztendeig szabotálták a cseh képviselők a bécsi parlamentet. 1879 októberében készen volt a paktum a cseh konzervatívek és a bécsi centralista hatalom között. A csehek visszatérnek a parlamentbe, de deklarációt olvasnak fel, amelyben bejelentik, hogy Csehország soha nem mond le arról, hogy úr legyen a hazájában, úr legyen saját királyának uralkodása alatt. A bécsi Burgban nagy volt az öröm. Pedig alapjában véve 3 33