Sebestyén József, Spielberger Leo: Beneš. Egy nemzet élete, egy államférfi portréja (Bratislava. Slovenská Grafia, 1934)

Első rész: Egy nemzet napsütésben és árnyékban

semmi ok sem volt erre az örömre. Most kezdődött el csak az igazi harc, a végső harc, amelynek végén a Habsburg-birodalom romokban hever, míg valósággá lett a régi cseh álom olyan mértékben, mint ahogyan azt senki nem remélte ... Megindul a nemzetnevelő munka. 1879. A cseh képviselők újra résztvesznek a bécsi parlament tárgyalásain, mint 16 esztendővel ezelőtt. De milyen más lett azóta minden! Közben hatalmas nevelőmunka indult meg. Néhány vezér, — számra nem sok, de tehetségben gazdag, szervezőképességben elsőrangú —, átidomította a cseh lelket. Sajtó, irodalom, művészet és társadalmi élet, sport és közgazdaság, még a táncterem is egy célt ismert: a lelkek nemzeti öntudatra való ébresztését. Francia-orosz orientálódás. Egyet tudtak: Az osztrák elnyomja őket, ele százszor veszedelmesebb lenne a porosz uralom. A königgrätzi vesztett csata után ez a veszedelem is fenyegette Csehországot. És csak Bismarck politikája mentette meg őket ettől. Valami különös megérzés azt sugallta, hogy a francia és orosz válthatja csak meg a cseh nemzetet. És prágai diákok, munkások és intellektuellek uccai tüntetéseken lelkesen énekelték a szláv dal új strófáját: Žije, žije duch slovanský, na vzdor roste, květe! Rus je s námi; kdo proti nám, toho Francouz smete! (Él még, él még a szláv lélek, a dac erősíti, Velünk van az orosz, a francia elleneinket elsöpri!) 34