Sebestyén József, Spielberger Leo: Beneš. Egy nemzet élete, egy államférfi portréja (Bratislava. Slovenská Grafia, 1934)

Első rész: Egy nemzet napsütésben és árnyékban

Szent István koronáját. A tervekből azonban nem lesz semmi. És amikor Katalin meghal, a budai várba új asszony kerül, nápolyi Beatrice, aki új levegőt, új terveket, új összeköttetéseket hoz ma­gával. Egy csúnya napon egymással szemben áll a két király, Mátyás és György hadserege. Poděbrad erősebbnek bizonyul, pedig a Corvin fekete had­seregében is kemény cseh huszita vitézek vannak — és a Hradsinban szőtt tervek tört roncsain ta­karodót fúvat Hunyady Mátyás király. Csehország és Magyarország egy ural­kodó alatt. Egy negyed évszázad múlva II. Ulászló király újra egyesíti jogara alatt Csehországot és Magyar­országot. Egy uralkodó alá kerül cseh és szlovák, ez a két nemzet, amelyet történelmi mult, nyelvé­nek csaknem azonossága, kultúrájának közössége és azok a letörhetetlen nyomok, amelyeket a hu­szita háborúk a szlovák népben hagytak, egymás­hoz fűznek. Ettől az időtől kezdve, — 1490-et mu­tat a keresztény naptár — egészen 1918-ig a cse­heknek és magyaroknak közös uralkodóik vannak, csaknem közös sorsuk. Hogy még sem találtak egymásra? Ennek a történelmi okát is megpróbál­juk magyarázni ezeken a lapokon. Mohács után Habsburg kerül a cseh és magyar trónra. 1526 augusztus 29-én Mohácsnál a magyar urak bűne szörnyű büntetésben részesült. Ott maradt a közös király is, II. Lajos és utána könnyűszerrel jutott magyar trónra, cseh trónra a Habsburg. 2* 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom