Sebestyén József, Spielberger Leo: Beneš. Egy nemzet élete, egy államférfi portréja (Bratislava. Slovenská Grafia, 1934)
Első rész: Egy nemzet napsütésben és árnyékban
szetesen a városi élet hatalmas fellendítését hozta magával. Az ipar és a kereskedelem nagy tőkét igényel és a nagytőke a nagybirtokos urak kezében volt. A növekvő pénzszükséglet, a tőkék elhelyezésének nagyszerű lehetősége arra csábította a nagybirtokosokat, hogy birtokaikból minél többet sajtoljanak ki. Ezt a minél többet persze a jobbágyoknak kellett kiizzadniok. Miért lett egyházi üggyé a wiclefizmus, éppenúgy, mint később a huszitizmus, holott sem a hutterworthi plébános, sem a prágai egyetem tudós magistere nem gondoltak az egyház megreformálására 1? A magyarázat egyszerű. A legnagyobb birtokok az egyház kezén voltak egész Európában, tehát Angliában és Csehországban is, aki tehát a jobbágyok embertelen kiuzsorázása ellen felszólalt, az a főpapokkal is szemben találta magát. Az egyház hatalma pedig a lelkek felett korlátlan volt és ezzel a korlátlan hatalommal minden vagyoni kérdést is egyházi térre vittek át a főpapok. A parasztmozgalomnak indult akció Csehországban hatalmas lendületet nyert azzal, hogy cseh nemzeti üggyé bővült ki. Hus János mester nemcsak az elnyomott paraszt szószólója lesz, hanem a német telepesektől kiuzsorázott cseh városi őslakosoké is. Ebben találja magyarázatát a huszitizmus mindent átütő dinamikája. így érthető csak, hogy a kelyhes zászló alá százezrével gyülekeznek parasztok, városi polgárok, kurtanemesek, sőt még lovagok is. A prágai Bethlehem-kápolna lánglelkű prédikátorát nem tartja vissza igazságának hirdetésétől sem tűz, sem víz, sem az egyházi átok és 1409-ben még győzelmet is tud aratni, bár ezt a győzelmet drágán kell később megfizetnie. 14