Sebestyén József, Spielberger Leo: Beneš. Egy nemzet élete, egy államférfi portréja (Bratislava. Slovenská Grafia, 1934)

Első rész: Egy nemzet napsütésben és árnyékban

Harcok az egyetemen. Az egyetemen a helyzet már tarthatatlan. A németek itt is önző politikájukat folytatják, fel akarnak mindent falni és mint a történelem során később is annyiszor, most is egy erősebb kéznek kell jönnie, hogy az összeférhetetlen németséget letörje. Az egyetemi statutumok négy „nemzetre" osztják a tanári kollégiumot és a diákságot: cseh, lengyel, szász és bajor nemzetre. Az alapító király intenciójának megfelelően minden nemzet egyforma jogokat élvezett és egy szavazata volt. A gyakorlatban ez később úgy alakult ki, hogy a németek állandóan leszavazták a cseh nemzetet és minden egyházpolitikai kérdésben a német álláspont érvényesült, a jövedelmező stallumokat a német professzorok foglalták el, a stipendiumokat a német diákok kapták. Űjra háttérbe szorult tehát az őslakos cseh a jövevény némettel szemben, amíg aztán Hus János mester agitáció j a győzött és Vencel király 1409 január 8-án a kuttenbergi dekrétumban elrendelte, hogy a cseheknek azontúl három szavazata legyen a többi nemzet egy szavazatával szemben. Tiltakozás, fellebbezés nem használt, mire a németek testületileg elhagyták Prágát és az újonnan alapított leipzigi és kölni egyetemre vonultak. Prága vesztett európai jelentőségéből, de kikristályosodott cseh nemzetiessége. Hus János mártíriuma. Hat esztendővel később a Bodeni tó partján elterülő ősrégi Konstanza falai közt gyűlt össze az egész katolikus világ, hogy rendet teremtsen a három ellenpápa körül. Hus Jánost is ide hívta a 15