Sebestyén József, Spielberger Leo: Beneš. Egy nemzet élete, egy államférfi portréja (Bratislava. Slovenská Grafia, 1934)

Első rész: Egy nemzet napsütésben és árnyékban

Amióta azonban az urak városban élnek, a terménygazdaságról áttérnek a pénzgazdaságra. A városi élet sok pénzt emészt fel, sok jó aranypénzt és itt nem szab korlátot a szükséglet. A gabona a városi népnek eladható és a pénzt halomra lehet gyűjteni. És most a parasztnak vért kell izzadnia. Vért, puha, meleg, párolgó vért, mindenét oda kell adnia, hogy az urak feneketlen pénzeszsákját megtöltse. A keleti szövetek, selymek, bársonyok, India gyöngye, Perzsia jóillatú olaja, Kína fűszere és a hetérák hada sok pénzt emészt meg. Ezért kell ifjú izmoknak a munkában túlfeszülniök, fiatal paraszti tüdőket kiköhögni, hamvas leányszépségeknek idő előtt elhervadni. És ha a paraszt kérges tenyere ökölbe szorul, az urak vérbe fojtanak minden megmozdulást. Az urak és legfőbb patrónusuk, a császár. Egymás ellen agyarkodnak, egymást tiszteletben nem tartják, örökösen hadakoznak. De ha a paraszt megmozdul, hirtelen kibékülnek, egymásnak örök hűséget esküsznek és közös erővel gyűrik le a parasztot. Aki ebben a küzdelemben a paraszt oldalára áll, annak pusztulnia kell! Hus János mester, a husineci paraszt fia magára vette ezt a mártíriumot. A wiclifizmus áthatol a csatornán. A mozgalom tulajdonképpen Angliából indult ki, a hutterworthi plébániáról, Wiclef John főtisztelendő úr parókiájáról. Anglia abban az időben nagy gazdasági változáson ment keresztül. Az őstermelés mellett az ipar és a kereskedelem kezdett előtérbe jutni. Ez termé13