Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943 (Budapest. Globus, 1943)

1943. ÉVI MEZŐGAZDASÁGI MUNKAÜGYI JELENTÉS. Munkaügyi felügyelő: DR. BAKOS NÁNDOR. Bars-Hont vármegye területén az elmúlt évben munkáshiány mutatkozott. A vármegyének verebélyi és lévai járásában volt ugyan felesleges munkás, de még ez sem fedezte a vármegye egj 7éb terüle­tének munkásszükségletét. A munkáshiány több okra vezethető vissza. Elsősorban kell megemlítenem a vármegye területén egyre in­kább terjedő egykét. Ma már az a helyzet, hogy a társadalom minden rétegében egyre inkább terjed ez a mondhatnám első számú nemzeti ellenségünk. Emiatt, de azért is, mivel intenzív földművelés folyik a vármegye területén a kisgazdaságok és egyre több munkáskezet tud­nának foglalkoztatni, azonban a munkásoknál is nagyon dívik már az egyke. Ennek tudható, be elsősorban az, hogy a vármegye terüle­tén munkáshiány mutatkozott. A munkáshiány második okát a háborúban látom. Amennyiben a hadfelszerelési gyárak és egyéb hadiüzemek fokozott termelése folytán egyre több munkáskezet foglalkoztatnak, melyet a mezőgaz­daságtól vonnak el. Egy másik ok a városba vándorlás, mivel mindenki igyekszik városokban elhelyezkedni, ahol életét kellemesebbé teheti. A katonai behívások is elősegítették a munkáshiányt, amennyi­ben a behívások a teljes munkabírású, egészséges férfiakat szólították el a munkakörükből. A fentebb említett okok miatt egyes sürgős munkák idején külö­nösen nagy volt a munkáskéz hiánya. Ezt a hiányt Nyitra—Pozsony, Csanád—Arad—Torontál, Zala—Vas vármegye vendlakta területeiről pótoltuk, de dolgoztak a vármegye területén kárpátaljai munkások is. Az idegen vármegyéből idénymunkára a vármegyénk területére szer­ződött munkások száma 1000—1200-ra tehető. Az aratási és cséplési munkák idején pedig szlovákiai munkások is jöttek vármegyénkbe a kis gazdaságokhoz munkára. Ezeknek a száma 500-ra tehető. Vármegyém területéről idegen törvényhatóságok területére is szoktak járni tavasztól őszig munkára, különösen Győr, Fejér, Ko­márom. valamint Tolna vármegye területére. Idegen vármegje terü­letére szerződött munkások számát 800 körülire becsülöm. Az egyes sürgős munkák idején olyanok is vállaltak munkát, akiknek van kevés földjük. így munkaerőellátásban fennakadás nem állt be. A vármegyében működő munkaközvetítő hivatal más törvény­hatóság területéről harmadik gazdaság részére 150 pár idény­mnnkást közvetített. A vármegye területén belül nagyobb gazda­ságok részére 490 férfi-, 332 női és 72 gyermekmunkást közvetített. Aratási és cséplési munkára nagyobb gazdaságok részére 75 pár, kis­gazdaságok részére 230 pár aratómunkást közvetített. 35 gazdasági cselédet helyezett el, továbbá a lengyel internálótáborból és az erdélyi menekülttáborból kizárólag kisgazdák részére, 35 mezőgazdasági évescselédet közvetített. A vármegyében folyó dohánytermelés részére hét szakképzett dohánykertészt közvetített a munkaközvetítő hivatal. Nehézségek mutatkoztak a munkásság ruha és lábbelivel való 103

Next

/
Oldalképek
Tartalom