Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943 (Budapest. Globus, 1943)

megtelepülő mesteremberetket és oltalmazta az itt mindjobban kialakuló és az idők folyamán országos jelentőségre emelkedett vásárokat. Léváról az első írásbeli emlék 1156-ban tesz említést, mégpedig azzal kapcsolatban, hogy egy püspöklátogatási okmány, melyet a ,,Monumenta Strigoniensia" esztergomi egyháztörténeti gyűjtemény őriz, a baratkai egyháznak leányegyházaként említi Lévát. Ekkor szentelték fel Baratka, a mai Hontvarsány községben a szent Mártonról elnevezett templomot. Az ősi Léva tehát, amely a mai ,,Ó-Lévák" elnevezésű szőlőhegy táján állhatott, ebben az időben még jelentéktelen település lehetett Ekkor nyúlt bele a város életébe a végzet, amely a tatárok képében jelentkezett. Amikor ez a nép vasakaratú vezérei parancsára végigzúdult a végtelen ázsiai térségeken és a mohi csatavesztés után elözönlötte az alföldi síkságot, új védőbástyáról kellett gondoskodni a fontos bányavárosok felé vezető út védelmére, amely védelmet előzően az óbarsi, időközben elenyészett vár látta el. Az új lévai vár csakhamar jelentős szerepet tölt be és Léva lesz a megye székhelye. A régi lévai fellegvár omladékaiban is hatalmas erőről tanúskodik, annak ormáról messzi kilátás nyílik az alsó Gararnvölgyre és kedvező látási viszonyok mellett a légvonalban mintegy 45 km-re eső esztergomi bazilika kupolájának körvonalai is láthatók. Az ősi időkben a Garam-völgye mocsaras, erdős, rengetege védte a várat, amely körül csak mesterségesen feltöltött út vezetett az említett bányavárosok felé. Léva egykorú képe. 162