Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943 (Budapest. Globus, 1943)

A régi földesurak gondosságáról és a város lakóinak kitartó munkájáról tanúskodik az a körülmény, hogy az ősmocsarak területéből mind több és több termőföldet hódítottak el és a századok során végrehajtott mederszabályozások útján kifejlesztették a déli Garam-völgynek dúsan termő, ma már igen sűrűn lakott tájékát. A város címere, amelynek keletkezési időpontját, sajnos, már nem ismerjük, kifejezően utal erre a hódító munkára. A zöld-sárga mezőben elhelyezett címer, amely színek a termékenységet és a jólétet szimbolizálják. hasított farkú, kezében előbb buzogányt, majd később rózsát tartó oroszlán áll, amelynek lábai előtt a régi mocsarak emlékeként három csádénövény nő ki a földből. Ennek a történelmi visszapillantásnak keretein túlnőne annak taglalása, hogy Léva elnevezése honnan veszi eredetét. Közelfekvő a feltevés, amelyre egyes történelmi kutatók következtetnek, hogy „Léva"' hangzóidomulás és százados névfejlődés során a latin leo-leu-lev = leva szóból alakult. A múlt homályába vész az első lévai települések emléke és csak időnként vet fel az ekevas vagy valamely véletlen földásással kapcsolatos feltárás egy-egy régi edényt, cseréptöredéket vagy érmét, amelyek arról tanúskodnak, hogy már az ősi időben is emberi település létezett a mai Léva vidékén. A legérdekesebb ilynemű lelet 1936-ban került napfényre, amikor a Perec-csatornához közelfekvő lankás domboldalban végzett földásásnál alig egy méter mélységből egy máz nélküli agyagkorsóval együtt hat darab aranypénz és 118 darai» ezüstpénz került elő a földből, amely érmék a régi öntési eljárással készültek és eredetük a Krisztus utáni IV-—V. századra tehető. A lévai vár keletkezése óta sok vihart látott. Csák Máté hatalmaskodása idején Lévát is meghódítja, majd Károly Róbert által történt legvőzetése után Léva és a várhoz tartozó uradalom koronabirtokká válik. A Zách- és Kopai-utcák annak emlékét őrzik, hogy Zách Felicián .4 lévai vár romjai. 11 163