Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Második rész. A dóm leírása

A kőből faragott szentségház. A szentély és a haió északi találkozásánál emelkedik a dóm páratlan műremeke az abaújvári riolit-tuffából faragott 16 méter magas kőszentségház. Az Oltáriszentség őrzésére az ősegyházban, az apsis szabadon álló oltára fölött, oszlopokon nyugvó sátorszerű díszmennyezet (tabernaculum) közepéről lefüggő, többnyire galamb alakú ércedénykét (columba, ciborium) alkalmaztak. Később az Ür testét tartalmazó szentedényeket az e célra a falba mélyített s elzárható fülkében (armarium, pastophorium, Sakramenthäuschen, Gotteshüttchen, Frohnwalm) őrizték. A 13. századtól szokásba jött kőből faragott különálló szentségházaknak használata is, amelyeket a Megváltó eucharistikus teste iránti tiszteletből

1 a plasztika minden művészi elemével igyekeztek magasztos rendeltetésükhöz méltóvá tenni. E szokásnak köszönhető, hogy a kassai dóm is egy ily nagyszabású és stílusának megfelelő csúcsíves kőtabernákulummal gazdagodott. A kőből faragott szentségházaknak liturgikus jelentősége a tridenti zsinat (1545—1563) után mindinkább megszűnt, amidőn az egyház elrendelte, hogy az Oltáriszentség az oltáron lévő tabernákulumban őriztessék. Ezt a gyakorlatot az egyház legújabb törvénykönyve is szentesítette.

2 A kassai szentségház alkotója István mester, miként magát nevezi »Maister Stephan Steymecz von Cascha«, »Werkmaister zu Khasaw«, latin néven »Stephanus Lapicida«, »kőfaragó István.«

3 Mesterműve 10 esztendei munka eredménye, 1477-ben készült el és 32 arany forintba került. A keresztény plasztikának ebben az ékszeralkotásá'Ekkor keletkezett a IV. Orbán pápa által 1264-ben megerősített Űrnapnak megünneplése, amelyet a viennai zsinat 1311-ben az egész egyházra előírt. 2Can. 1269. 3. 1. »Sanctissima Eucharistia servari debet in tabernaculo inamovibili in media parte altaris posito.« 'Sztehlo Ottó szerint a tabernákulum felső része más kéz munkája. Megfigyelések, 10. 1. 225 15