Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Második rész. A dóm leírása

ban István mester nemcsak művészi remeket faragott ki, hanem legelsősorban vallásos bensőségtől ihletett igazi »szentségházat«, hajlékot az Űr teste, az Oltáriszentség számára. S ez az, amiben a mű bátran veheti fel a diadalmas versenyt a külföld bármely azonos rendeltetésű kőtabernákulumával is. E mesterien megtervezett remekmű három lépcsőfokkal ellátott csillagalakú alapon áll. A csarnokszerű földszint fölött egy közép- és négy sarokpilléren nyugszik a magasba törő s keresztrózsában záródó, öttagozatú felépítmény. Összes tagozatai.a csúcsíves architektúra és ornamentika csipkeszerű formáiban e stílusnak csaknem minden szerkezeti és díszítő elemét egyesítik magukban. A mester művészi fantáziája nemcsak a megtervezésben alkotott nemes arányú remeket, hanem a részletekben is mindenütt új és változatos formákat alkalmazott a harmónia legkisebb sérelme nélkül, úgy a szoborműveken, mint a mérművek, a mennyezetek, gyámkövek, a zárókövek, fiálék és kővirágok (krabbék) idomain is. Főalkotórésze az ércajtócskákkal elzárt szentségház az úrmutatóba helyezett Oltáriszentség egykori hajléka. A mester a tabernákulum e szakaszán szinte egybesűríti tudásának, műízlésének és ihletének egész tartalmát. A négy ércajtócskával áttört pazar díszítésű kőszekrényt keresztvirágokban záródó baldachinok alatt oszlopos konszolokon imádkozó angyalokkal ékített öt oldalpillér tagolja. A szentély felé néző nyitható ajtócskához 1860-ig lépcsőfokok vezettek fel. A változatosan mintázott 110X40 cm.-es vaspántos ajtócskák, páratlanul ízléses veretükkel, maguk is a 15. századbeli iparművészetnek remekbe készült alkotásai. Ez ajtócskákat Mátyás korabeli ö

1^—4^2 cm.-es miniatűr állami és családi címerpajzsok díszítik: A szentély felőli I. ajtócskán fent a vörös alapon ezüst pólyás ősi magyar címer, Csehország címere: ezüst mezőben ágaskodó, kettősfarkú koronás oroszlán és Kas226