Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Első rész. A szent Erzsébet dóm története

cséten egy csúcsíves stílű szárnyas oltár középszekrényében, két angyal között csillagos háttérből szt. Erzsébet kiemelkedő alakját látjuk, balkezében jótékonyságának jelképét a pénzes erszényt tartva, jobbját alamizsnaosztásra emelve. A kettős gyöngyfűzérbe foglalt körirat: S f ELISABET f SIGILLVM f CIVIVM f DE f CASSA (»Szt. Erzsébet, Kassa polgárainak pecsétje«) A pecséten ábrázolt oltár rajzát egyes műtörténészek az akkori plébániai templom főoltára másolatának tartják, miként az e korban egyes városok és püspökök pecsétjén is elő szokott fordulni.

1 Hogy a mai kassai dóm helyén előbb egy egyhajós csúcsíves templom állott, arról kétségtelen bizonyítékot nyújtottak a dóm legutóbbi (1877—1896) években történt restaurálása alkalmával 1884-ben kiásott alapfalak.

2 Ezekből világosan kitűnt az is, hogy az előző templom a mai főhajónál rövidebb, de valamivel szélesebb s a nyolcszög három oldalával záródó apsisú templom volt. Ez az egyhajós templom 13 méterrel volt rövidebb a mainál. Szentélye 9 méterrel, nyugati bejárata pedig 4 méterrel állt beljebb. A szentély hossza 11.50 m., szélessége 10.25 m., a hajó hossza 27.80, szélessége 14 m. az egész belső terület nagysága 520 m

2 volt.

3 Ez a templom a 14-ik század második felében tűzvész folytán elpusztult, mire Kassa polgárai nyomban hozzáláttak a ma is fönnálló sokkal nagyobb méretű három hajós hatalmas dóm fölépítéséhez. Ki volt az új templom tervezője, kik voltak építőmesterei, erről biztos adataink nincsenek. A városi jegyzőköny1A kevésbbé fontos okmányokra a tanács kisebb pecsétet alkalmazott. Ennek a Kassa legrégibb címere körül futó felirata ez volt: s-t SIGILLVM. MINVS. CIVIVM. DE CASSA.« (»Kassa polgárainak kisebb pecsétje«). 2 Henlszmann Imre: A kassai székesegyház 1884-ben. Arch. Ért. 1884. évf. 192. 1. s Egyes műtörténészeink szerint ezt megelőzte egy román stílű templom. 20