Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Első rész. A szent Erzsébet dóm története

vek 1404-től 1460-ig elvesztek s a dóm számadásai csupán 1431-től 1488-ig, s ezek is csak igen hiányosan maradtak ránk. A Villard de Honnecourtnak tulajdonított szerep már csak az idő távolsága miatt is nélkülöz minden reális alapot. 1 Annyi tény, hogy a templom eredeti terve az épí­tés hosszúra nyúló tartama alatt módosult. így jött létre az északi torony feljárata, a mai sekrestye az emeleti résszel együtt, a déli kapucsarnok s az azt átfogó mai káptalani sekrestye és a Mettercia kápolna s az északi ol­dalon a torony és kapu közé toldott s a legutóbbi restau­ráláskor lebontott szt. József kápolna is. Ami pedig a dóm körül dolgozó építő, faragó, képíró mestereket illeti, meg­lévő egyes okmányaink többnek megőrizték ugyan a ne­vét, de alkotásaikat alig tudjuk a valószínű föltevés ha­tárait túllépő bizonyossággal megállapítani. Ily nevek : Miklós mester, Parler Péter, Lapicida (kőfaragó) István, Schywnagel Tádé Baumeister, Ale­xander sculptor (képfaragó), Babocsay János, Mihály, Simon, Ambrus, Soltész, Péter, János (Weiss), Jakab, Pál, Gáspár, Lőrinc képírók, illetve képfaragók, nissai Crompholz Miklós építész, prágai Vencel. Egyébként ez a kor nem vetett súlyt a művészek ne­vének a megörökítésére. Ennek oka a középkori templom­építés kollektív munkaberendezésén 2 kívül az is volt, hogy a családnevek szokásban még nem lévén, a személyeket csupán a sokaktól használt azonos keresztnevekkel, vagy megkülönböztetésül atyjuk keresztnevének hozzáadásával, származásuk helyével, vagy foglalkozásuk nemével jelöl­ték meg, ami nem kelthette fel a mestermű szignálásának a gondolatát, legfeljebb oly formában, miként ez az akkori kőműves társulatoknál történt, ahol felszabadult legény az építőpáholy fejétől a társulat törzskönyvébe is beveze­tett szimbolikus mesterjelet kapott, amelyet egész életén át 1 Mihalik J. : A kassai szt. Erzsébet templom. 15—25. 1. — J. Hofman: Staré umění na Slovensku, 32. 1. 2 Kampis Antal: A középkori magyar faszobrászat történe­tének vázlata. 1450-ig, 27. 1. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom