Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Első rész. A szent Erzsébet dóm története

VIII. Kassaegyházmegye megalapítása. A restaurálások. A társadalmi és politikai zavarok meddő korszakában született 19. század örvendetes mozzanatot hozott Kassának és a dómnak a kassai egyházmegye létesítésével, aminek révén a város püspöki székhely, a dóm pedig székesegyházzá lett. Eszterházy Károly egri püspöknek 1799-ben történt halálával megüresedett terjedelmes egri egyházmegyét Ferenc király kérelmére VII. Pius pápa 1804-ben három részre osztotta megalapítva az egri érsekséget s a kassai és a szatmári püspökséget. Kassa első püspöke Szabó András (1804—1819) lett, aki 1804 december 18-án foglalta el ünnepélyes keretek között főpásztori székhelyét. Szabó püspök egyházmegyéjének kormányzása mellett különös gondot fordított székesegyházára, a dómra is. Már 1805-ben a városi tanáccsal egyetértve eltávolíttatja a kőfalat, amely eddig a templomot, a szt. Mihály kápolnát, a szt. Orbán harangtornyot és az 1771-ben beszüntetett belvárosi temetőt bekerítette. E terület talaját kiegyengették s létrejött a mai szabad templompiac s a déli oldalon a sétatér. 1805. november havában Kassa a Napoleon hadai elől Bécsből elmenekülő királyi család gyermekeit fogadta falai közé. A tizenkétéves Ferdinánd trónörökös 1806. febr. 12-én személyesen jelent meg a dómban az atyja születése151