Wick Béla: A kassai Immaculata-szobor története (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1928)
II. Az ünneprontás
18 E gúnyiratot másnap reggel egy katholikus diák a szoborról levette s Flachenfeld Victorin postafelügyelőhöz, a Mária-emlékmű direktorához vitte, aki rögtön jelentést tett az esetről Renaud József Ferenc tábornok városparancsnoknak. 1 A gúnyvers megírásával Gyöngyösi Pál kassai református lelkészt gyanúsították. A gyanút fokozta az a körülmény, hogy a nála tartott házkutatás alkalmával, a gúnyirat másolatának két példányát találták meg. 2 Erre Renaud Ferenc parancsnok, Gyöngyösi Pált letartóztatta és őrizetbe helyezte. A városi tanács 1724. febr. 4-én kelt feliratában a bűnesetet a királynak bejentette s a bírói vizsgálat és tárgyalás megtartására megbízást kért. A király e megbízást március 3-iki rendeletével megadta s a kassai bírósági tanácsot fölhatalmazta, hogy a helvét hitvallású lelkész ellen a Szűz Mária szoborra illesztett gúnyirat miatt a nyomozást megindítsa. Gyöngyösit a protestánsok kérelmére szabadlábra helyezték ugyan, de megtiltatott neki a lelkészi teendők végzése. A nyomozás és a bírói előtárgyalás befejeztével a végtárgyalást 1724. május 12-én tartották meg. Gyöngyösi hasztalan tagadta bűnösségét s hiába védekezett azzal, hogy hallomása szerint a gúnyirat kiragasztója egy Gyalay András nevü erdélyi diák volt, aki az amsterdami akadémiáról hazautazva, a szobor felavatása idejében a külvárosban tartózkodó 13 görög kereskedővel Kassán időzött. A városi bíróság Sajgó János tiszti ügyész előterjesztésére Gyöngyösi Pált az elkövetett vallássértésben vétkesnek mondotta ki s az 1563. évi törvénycikk 42. 59. §. 18. fejezet 6. pontja értelmében fej vesztésre ítélte. E halálbüntetést III. Károly király 1724. dec. 1-én kelt legfelsőbb elhatározásával száműzetésre változtatta akként, hogy : „Gyöngyösi Pál a vétek megbüntetése céljából és másnak is példájára, a börtönbüntetés kiállásán túl, az egész magyar birodalomból és ugyancsak ehhez csatolt részekből, a birodalom és tartományban lévő 1 Renaud tábornok síremléke a szemináriumi templomban látható. 2 Pajkoss Endre, A kassai helv. hitv. egyház története. 110. 1.
