Wick Béla: A kassai Immaculata-szobor története (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1928)

I. Az Immaculata-szobor megalapítása

7 6-án tétetett le annak talpköve Máriássy Sándor, a város plébánosa által. Azonban e szép mű az idevaló postamester Flachenfeld Victorin buzgóságának köszönheti létét, ki mint tulajdon, mind pedig e végre másoktól adakozáskép benyújtott költségen a munkát elkezdvén, azt be is fejezte." 1 Amit e krónikaszerü rövid följegyzés néhány szava elmond, az csupán csak néhány odavetett vonással jelöli meg azt a tényt, amelyet az Immaculata-emlékműről a városi levéltárban őrzött okmányok részletesen tárnak elénk. Maga a gondolat, hogy a boldogságos Szűz tiszteletére Kassán szobormű emeltessék, nem volt új dolog. Mintegy félszázaddal előbb már fölmerült ilyen terv. Midőn ugyanis 1673-ban a városi tanácsba katholikusok is bejuthattak s a katholikus Fodor János bíró mellett a szenátorok felét katholikus polgárokból választották meg, ezek, ez örvendetes esemény emlékére, fogadalomképpen elhatározták, hogy a város szabad piacán lmmaculata-emléket állítanak. Az erre vonatkozó s kortörténeti szempontból nagyjelentőségű okmánv eredeti szövege a következő : „Postquam Divina coopérante gratia, in Civitate hac Cassoviensi post centum jam fere evolutos haereticae Dominationis Annos, videre licet nobis Catholicos in Caria nostra Senatores, Tribunosque Viros, cum Iudice itidem Catholico ; gratitudinem in DEVM, ejusque Immaculatam Genitricem, per nos qualem, qualem jure merito censuimus demonstrandam : hujus rei gratia optimum fore judicantes, et exemplo Augustissimi Imperaloris, Regis, ac Domini Domini Nostri clementissimi Leopoldi, triumphalis aliquis Immaculatae Virgini Colossus, Loco publico Civitatis hujus erigatur, in testimonium, Hungáriáé totius per Sanctissimum Regem Stephanum, Eidem Beatissimae Virgini, ritu testamentario legatae. Quam in rem, Nos Catholici Senatores, cum Generoso Civitatis Iudice, Eidem Statuae locum publicum 1 Tutkó József, Szabad királyi Kassa városának Történelmi Evkönyve 1861. 170 1.