Vargyas Lajos: Áj falu zenei élete (Budapest. Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem, 1941)

Variálás

45 nos az elsővel és így oldották meg valahogy a hiányzó sort. Csakhogy a katona maga is a faluban lakott az őrsön, később meg lehetett tanulni tőle nyugodtan a dallamot, azért később már az eredeti A A B A formában dalolták a fonókban. így jönnek létre az olyan variánsok, melyek fő vonásokban megegyeznek: (18—19.) A rossz emlékezet azonban ennél még nagyobb változásokat is idéz elő a dalokban. Vannak esetek, mikor határozottan lehet látni, hogy az énekes nem jól emlékszik a dalra, sőt önmaga meg is mondja. Ilyenkor meg lehet figyelni, hogy milyen változások történnek a dallammal. A 30 évesek ismerték még a következő példát: (20.) A nagylányok közül egy emlékezett rá, de nem volt benne biztos. Nagynehezen a. b J formát adta neki. Az eleje az előbbi példa két sora, a vége pedig ennek a dalnak egy sora. Az egésznek a terjedelme csak feleannyi, mint az eredeti dal. Tudta, hogy nem jól mondja, de az emlékezetében megmaradt elemeknek elég kerek formát adott. Egyáltalán: nemcsak az ismert dallamfordulatokkal segítik ki magukat a bizonytalan helyeken, hanem az ismert dallam-részletekkel is: (21.) A második felébe egész önálló dallamot toldott bele egy lány, a b J formát. Különösen gyakori ez gyerekeknél. Sokféle dallamot összekevernek, nem jól tanulják meg. A 22. példa a faluban a fiatalok közt élő két dallamból keveredett össze egy 13 éves, különben jó dalos kislánynál. Ilyenre sok példa van. Ezeknek a kontaminációknak egy része később is megmaradhat náluk. Különben a variálások mindig ilyen tudatban élő elemek példájára történnek. A következő 23. példa analógiájára lett az ismert „Kiskutya-nagykutya" kezdetű műdalból a következő forma: (24.) Itt is bizonytalan volt az előadó 16 éves lány a dallamban, érezte, hogy nem jól van így. (NB. a faluban tudják az eredeti formát is.) Az aztán egészen gyakori eset, hogy a kvinttel magasabban ismételt középső dallamsorok hatására már az elsőt is fenn kezdik és így A"' A" Av

5 A, vagy B B Bv A szerkezetek jönnek létre és az ilyenek állandósulnak is. A „romlásoknak" igen nagy a jelentősége, ha arra gondolunk, hogy ilyesmi az idősebb korban a dalolási gyakorlat megszűntével még többször megesik. Ha nem tudják a dalt hibátlanul felidézni emlékezetükbe, valahogy kivágják magukat és belenyugszanak: „így van". Különösen, ha valami olyan megnyugtató, kerekebb formára jutnak, mint az előző 19. példa. Ilyenkor aztán egészen határozottan kezdik állítani, hogy ez az igazi formája a dalnak. Ezt gyűjtés közben állandóan tapasztalhatjuk. Néha később ki is derül, hogy máskép van a dal, és az illető is úgy tudta. Márpedig az öregek, — lát-